Régi mesterségek

Régi mesterségek
jan 27, 2020
MILYEN MESTERSÉGET ŰZÖTT AZ ESZTERGÁLYOS? Az esztergályos, más néven csutorás vagy kupás esztergán dolgozó, fatárgyak készítésével foglalkozó mester. Az esztergályozás elvét az ókori Mediterráneumban találták föl. Az eszterga legegyszerűbb típusa a nyirettyűs eszterga: a megmunkálandó tárgyat, a ráhurkolt nyirettyü segítségével, bal kezével az esztergályos tartja váltakozó forgó mozgásban, a jobb kezében fogott vésővel pedig az esztergába fogott fát formálja. Tökéletesebb szerszám a lábbal (újabban motorral) hajtott lendkerekes eszterga. Ha az esztergályos a munkába vett darabra a forgás...
Régi mesterségek
jan 27, 2020
MILYEN MESTERSÉGET ŰZÖTT A DRÓTOSTÓT? A drótostót törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt. A második világháborúig Budapest jellegzetes alakjai voltak. „Fazikat fótooznyi”, „drótoznyi-fótoznyi” kiáltással járták az utcákat, udvarokat. Többségük Árva, Trencsén vagy Liptó vármegyékből érkezett. Az edényfoltozók között a szlovákok mellett sok cigány is volt. Szerszámaikat, a munkájukhoz szükséges anyagot hátukon faládában hordták. A drótostótok jellegzetes ruházata volt a széleskarimájú kalap és a bocskor. A háború a fővárosnak ezt a színfoltját magával...
Régi mesterségek
jan 27, 2020
KI VOLT AZ A MÉZESBÁBOS? Bábosoknak, mézesbábosoknak is mondták régen ennek a finom, illatos süteménynek a készítőit, a mézeskalácssütőket. Süteményeik ugyanis legtöbbször valamilyen bábut formáztak: pólyásbabát, huszárt, betyárt, lányt. Legeslegtöbbször pedig szívet. Vásárokon, búcsúkon, piacokon árusították. Hogy megörült az a kisgyerek, aki szüleitől mézeskalács huszárt kapott ajándékba! A legjobb vásárfia volt. A tésztához lisztet, mézet, tojást és cukorszirupot használtak. Az alapanyagokat a kavaróteknőben bekavarták, törőpadon jól meggyúrták, aztán hosszú munkaasztalon, a táblán...
Régi mesterségek
jan 27, 2020
KI VOLT AZ AZ ÁCS? A háztetők fa- és gerendaszerkezetét az ácsok készítik. Ma is van munkájuk bőven az építkezéseken. De mennyivel több és többféle volt egykor, amikor még nem ismerték a műanyagot, nem használtak vasbetont, és rengeteg fából készült eszköz és tárgy vette körül az embereket az otthonukban és a gazdaságban. Az ács fával dolgozik. Az erdőből kitermelt nyers fából régen maga készítette a gerendákat, pallókat, deszkákat. Fejszével, bárddal hasította a fát, vonókéssel simára igazította, és csapolással összeállította belőle a ház faszerkezetét, a bútort, harangtornyot, malmot, hajót...
Régi mesterségek
jan 27, 2020
Tűz a kemencébe, tészta a teknőbe... A hagyomány szerint Péter-Pál napján, tehát június 29-én, megszakad a búza töve, és kezdődik az aratás. Nagy munka volt a betakarítás akkor, amikor még kézi erővel, kaszával vágták le az érett gabonát. De örült is aztán a gazda és háza népe, a molnár meg a pék. Újra megteltek a zsákok liszttel, és sülhetett az új kenyér. A pék akkor dolgozott, amikor más aludt. Éjjel dagasztotta, kelesztette a tésztát, hajnalban sütötte, és reggelre elkészült a friss, illatos kenyér. Jó kenyeret az a pék tudott sütni, aki jó minőségű lisztet használt hozzá, és nem sajnálta...
Régi mesterségek
jan 27, 2020
KI VOLT AZ A KÉKFESTŐ? Fáradságos munka volt a kékfestés régen, amikor még kis műhelyekben kézi szerszámokkal dolgoztak a mesterek, a kékfestők. Naphosszat görnyedtek a festőkádak felett, mintázták, szárították, vasalták végszámra a vásznakat. De micsoda boldogság volt aztán, hogy örült a mester a vásárban, amikor az asszonyok elégedetten válogattak a kelméi közt, dicsérték kék színüket, mintáikat – ha jó vásárt csinált a vevő és eladó. A kékfestő kész vásznakat mintázott meg. A mintákat fa nyomódúcokkal nyomta rá az anyagra, aztán a vásznat kékre festette. Olyasmi eljárást alkalmazott,...
Régi mesterségek
jan 27, 2020
MILYEN MESTERSÉGET ŰZÖTT A TAKÁCS? A szép textíliák mestere a takács. Sző, fon, ahogy a szólás mondja. Díszes abroszokat, terítőket, szőnyegeket, mindenféle asztali és ágyi ruhát készített. Sok végvásznat megszőtt a falusi háztartások számára, amiből az asszonyok aztán maguk szabták ki a lepedőket, törülközőket, és megvarrták a család alsóruháit, az ingeket, gatyákat, alsószoknyákat. A vásznak lenből vagy kenderből készültek. A kendert tavasszal elvetették. Mikor beérett, nyár végén kiszaggatták a földből, patak vagy tó vizében megtisztították, majd addig törték, fésülték a növény szárának...
Régi mesterségek
jan 24, 2020
A Csallóköz ősi mesterségei közé tartozott a pásztorkodás. Pásztornak lenni bizalmi állást jelentett, hiszen az állatok őrzőjén múlott a rábízott jószág, s vele együtt gazdájának sorsa is. Épp ezért a mezei emberek, vagyis a pásztorok, kanászok, csikósok és juhászok nagy megbecsülésnek örvendtek. Ugyanakkor a pásztortársadalomban fönnállt egyfajta belső tagozódás. Ez koronként és térségenként változott. Ezek egyike a foglalkozási rangsor, ami nagyban függött a táj adottságaitól és így a legeltetési lehetőségektől; ennek következtében attól is hogy az adott szakma hány fővel képviseltette...
Régi mesterségek
máj 30, 2019
A téllel beköszönt a társas vadászatok ideje. Vaddisznóhajtáshoz is ilyenkor vannak a legjobb körülmények: a lomb már lehullott, s az örökké nedves laposokban megfagyott a víz. Amint a vadászok elfoglalják a kijelölt lőállásukat, megindulnak a hajtók, s egyre szűkítik a kört. A vaddisznók intelligens állatok, s ahhoz, hogy a sűrűből kiugrasszák őket, sok hajtóra és kutyára van szükség. A hajtóknak is van saját vezetőjük, aki több szárnyba igazítja el őket. Mindegyiknek megvannak a maguk irányítói, akiknek kitűnő helyzetismerettel kell rendelkezniük, hiszen sem a nyílt terepen, sem a nádasban...
Régi mesterségek
már 07, 2019
Ki az a kádár? Hajdanán tekintélyes mesterség volt az övék, jó módban éltek. A bortermő vidékeken minden ősszel sok hordóra volt szükség, így volt munkájuk bőven. Régen hagyományosan fahordóban tárolták a bort, ma ezeket felváltották a fémből készült hordók. A bortermő vidékekről szintén hordóban szállították a bort az olyan helyekre, ahol nem termett meg a szőlő. Mivel a kiürült hordókat nem hozták vissza, a gazdák kénytelenek voltak minden évben újakat rendelni a kádároktól. A mesterek egész évben munkálkodtak, a tél sem volt kivétel. Ilyenkor az erdőt járták, hogy kiválasszák, melyik...

Oldalak

Feliratkozás Régi mesterségek csatornájára