Dr. Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnöke a megelőzés témájában szolgál fontos és érdekes tippekkel, tanácsokkal. Ezeket betartva minimalizálni tudjuk annak esélyét, hogy mi vagy szeretteink is elkapják a koronavírust.
Doktor úr, mi a koronavírus elleni védekezés alapja?
Elsőként a távolságtartást emelném ki. Gyakran emlegetik, de nem lehet eléggé kihangsúlyozni, mennyire fontos ez. Az eddigi két lépés távolság helyett egyre több országban már inkább három lépést ajánlanak, ebben a kérdésben pedig nem lehetünk eléggé óvatosak. Szerencsére mostanra kötelező lett a komolyabb, FFP2-es maszkok hordása, ennek nagyon örülök, de már hónapokkal ezelőtt be kellett volna vezetni. Fontos kiemelni, hogy az FFP2-es vagy KN95-ös néven emlegetett, úgy nevezett részecskeszűrős félálarcok esetében figyeljünk arra, hogy a szokottnál egy kicsit még nagyobb távolságot tartsunk, főleg a reszpirátort viselő személy mögött. A maszkok ezen típusa ugyanis igen koncentráltan engedi ki a kilélegzett levegőt, ha helytelenül, nem szorosan simul az arcra. Igy, ha valaki fertőzött, az még veszélyesebb lehet egy ilyen maszkban. Ezt nem árt szem előtt tartani.
Mire kell még figyelni?
Nem bonyolult dolgok ezek. A rendszeres kézmosás, kézfertőtlenítés szintén elengedhetetlen, de ne csak a saját kezünkre figyeljünk, hanem a körülöttünk lévő tárgyakra is. A mobiltelefonunkra például különösen! Erről sokan megfeledkeznek, pedig a telefont egész nap fogdossuk, bárhol vagyunk, felvesszük, sőt, mások kezébe is adjuk. Szerintem a telefon a legfontosabb veszélyforrás ebből a szempontból. Örömmel tapasztalom, hogy egyre többen odafigyelnek erre. Az unokáimon látom, mennyivel többet mossák a kezüket, mint azelőtt. Örvendetes, hogy a gyerekek is beletanultak ebbe.
Távolságtartás, fertőtlenítés. Van még valami?
A végére hagytam a legfontosabbat. Ne legyen sehol tömeg! Ne menjünk postára, bankba, ha áll ott a sor! Ne akkor vásároljunk be, amikor tömeg van! Tudom, hogy ezt nem könnyű megoldani, de, ha csak lehet, próbáljuk meg. Rögtön csökken az esélye annak, hogy megfertőződjünk. Nem csak koronavírussal, bármi egyéb kórokozóval. Igyekezzünk elkerülni az egyszerű megfázásokat is. Ilyenkor tavasszal még hűvös az idő, könnyen megfázhatunk. A legkisebb betegség is leterheli az immunrendszert, ha ilyenkor találkozunk mondjuk a koronavírussal, abból nagyobb baj lehet. Öltözzünk tehát rétegesen! Ha túl sok a ruha, beizzadunk, ha kevés, fázni fogunk. Egyik se jó!
Eddig arról beszéltünk, mit ne tegyünk. Most ejtsünk néhány szót arról, mit érdemes tenni a fertőzésveszély minimalizálására!
Ha van rá időnk és lehetőségünk, sportoljunk, mozogjunk. A rendszeres testmozgás az immunrendszernek is jót tesz. A másik, talán ennél is fontosabb, hogy a gondolkodásunk maradjon pozitív, nem szabad elveszíteni a reményt. Higgyék el, néhány héten belül jelentős javulás várható. Túlleszünk a járványon! Persze most még szükség van a szigorra, a járványok vége a legrosszabb, ezt tapasztaltam a praxisom során nem egyszer.
Milyen vitaminokat, készítményeket érdemes szednünk, hogy megelőzzük a betegséget?
Örülök, hogy feltette ezt a kérdést, mert fájóan hiányzik egy hivatalos ajánlás ezzel kapcsolatban. Ezt minél előbb pótolni kell, nagyon fontos ugyanis felkészíteni a szervezetünket. Az állami kommunikációban ezzel kapcsolatban alig hangzott el valami. Erről témáról órákon keresztül lehetne beszélni, úgyhogy most csak a három alapvető hatóanyagot sorolnám fel: ezek a C- és D-vitamin, illetve a cink. Ezeket szedjük bátran, de ne a dobozra írt, ajánlott adagokat, azok egész egyszerűen nevetségesek. C-vitaminból napi 3 ezer milligramm simán mehet, D-vitaminból 3000 egységet (3000 IU) szedjünk, tíz éves kor alatt felezzük vagy harmadoljuk ezeket a mennyiségeket. Az alapokon túl, immunerősítés gyanánt szedhető a Béres-csepp, de tudom ajánlani a nálunk kevésbé elterjedt béta-glükánt tartalmazó készítményeket is. Szintén jó kombináció az aloe vera és a tejbacilusok rendszeres használata.
Mit gondol a védőoltásokról doktor úr?
Természetesen támogatom a vakcinációt, de az kevésbé számít, én mit gondolok. Azt kell figyelembe venni, Szlovákia lakossága mit gondol erről. Sokáig Európa sereghajtói között voltunk, sokan rengetegen elutasították a koronavírus elleni vakcinát, de nem csak azt. Korábban is jellemző volt, hogy míg Németországban az emberek 55-60%-a beoltatta magát influenza ellen, nálunk ez 5% volt. Most ez a koronavírussal kapcsolatban átcsapott a másik végletbe, mindenki azon hadakozik, miért nincs beoltva. A baj csak az, a szlovák oltási program, finoman szólva, nem az igazi. Ugyanazt a hibát követjük el, mint a tömeges tesztelésnél, összetereljük egy helyre az embereket. Megdöbbenve nézem a felvételeket a nagykapacitású oltóközpontokról, egy istállószerű helyiségben ülnek több tucatnyian, hol jól, hol rosszul felrakott maszkban. Ezt nem szabadna megengedni. Nagyon úgy fest, még ősszel is oltani fogunk, milliókat. Meggyőződésem, hogy a háziorvosi és gyermekorvosi hálózat nélkül ezt nem lehet eredményesen levezényelni. Képtelenség! Nem fogunk tudni tömegeket biztonságosan beoltani. Szükség van a háziorvosok segítségére, akik a praxisukon belül beadják a vakcinát a saját betegeiknek. Egy gyerekorvosnak nagyjából 1000-1200 páciense van, egy háziorvosnak 1500-2000, jó szervezéssel meg lehet oldani ezt, napi 45-50 beteget be lehet oltani. Csak már most neki kell állni megszervezni, nem augusztusban lamentálni azon, mit csináljunk.
(Kukkónia)
