A Sárga kastély múltjáról még nem beszéltek a Csallóközi Múzeumban, de Nagy Attila történész által a kastély történelmébe végül mégiscsak betekintést nyerhetett a közönség.
A rendezvényen jelen voltak Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyeneságú leszármazottait (a Padányi István ágról), akik Magyarországról látogattak el az előadásra, mert nem szerették volna elmulasztani ezt a jeles eseményt.
Nagy Attila Dunaszerdahely város felépítésével és földrajzi elhelyezkedésével kezdte meg bemutatóját, többek között arról is beszélt, hogy Dunaszerdahely – mint sok más város – kisebb település részekből áll(t). Újfalu részen áll a Sárga kastély, de mégis Pókateleken található.
A népnyelv a Pókát pulykának formázta át, ennek köszönhető a Sárga kastély kőpulyka szobra is az épület oromzatán. Tulajdonképpen a Kondék címere is egy pulyka.
1754–1805 között a Padányi Bíró család lakta a kastélyt. Padányi Bíró Márton püspök unokatestvérének, Padányi Bíró Istvánnak építette magát a kastélyt. A püspök naplójából tudják a történészek, hogy mikor vette meg pontosan a birtokot. 1805 és 1954 körül aztán a Kondé József Benedek családjának birtokába kerül a Sárga kastély. 1854 és 1910 között pedig Wahlberg Miklós bécsi egyetemi tanár vette meg, aki haszonbérbe adta. Majd lánya, Habermann Nándorné megörökölte az épületet, aki 1910-ben eladta a Dukesz és Hercog cégnek. A cég gazdasági célokra használta fel a kastélyt 1943-ig, amíg a zsidóktól el nem vették az épületet.
1946 és 1971 között állami birtokban volt, 1971-től pedig már a Csallóközi Múzeum munkatársai tevékenykednek az épületben. A zsidó deportálások alatt még néhány foglyot is tartottak a kastélyban, a katonaszökevényeket is itt végezték ki, körülbelül 1944 végén.
Az előadás végén megannyi idézet, néhány dunaszerdahelyi legenda is elhangzott a résztvevők szájából, amelyek majd egy legendáriumgyűjteményben teljesednek ki. A Sárga kastélyról készül egy kötet, amely rövid időn belül elérhető lesz mindenki számára, így mindenki többet tudhat meg a kastély keletkezéséről.