Kik voltak a szekeresgazdák?
A gazdák Komárom város őslakosai közé tartoztak. Megközelítőleg 250 éve szekeresgazdáknak nevezték őket. Munkájukkal, szervezettségükkel és életmódjukkal messze földön nagy hírnévre tettek szert, és kivívták a város társadalmának tiszteletét. A komáromi gazdatársadalom volt a helyi református keresztyénség magja és erőssége. Mint tiszta, keverék nélküli, magyarfajta, nemzeti szempontból is azon elemhez tartozott, amely a tiszta, egészséges, befolyásmentes nemzeti gondolkodásnak volt a letéteményese ezen a vidéken. A kisgazda jellegű komáromi szekeresgazdák szintén magukon hordozták a magyar kisgazda-társadalom patinás, nemes vonását, amely a magyar kisgazdát annyira érdekessé, egyénivé és kiemelkedővé tette. A komáromi szekeresgazdák múltjában, életmódjában annyi érdekes és nagyszerű vonást lehet felfedezni mind társadalmi, mind vallási szempontból, hogy méltán javasolható a nemzeti értékek közé.
A komáromi szekeresgazdák díszruhája egyedi és páratlan volt. A sötétkék posztóból készített magyaros, szinte egyenruhaszerű öltözet csak a gazdag díszítésben különbözött. A nadrágot, dolmányt és mentéi elöl gazdag vitézkötés díszítette. A kucsma, a mente gallérja és szegélyzésé asztrahánprémből készült. A komáromi ötvösök által készített gyönyörű ezüstgombok és ezüst menteláncok tették teljessé a festői szépségű ruhákat. Az utódok a mai napig büszkén őrizik a még fellelhető ruhadarabokat, menteláncokat és ezüstgombokat.
A szekeresgazda lovasbandérium tagjai díszes egyenruhájukban és katonás megjelenésükkel figyelemreméltó színfoltjai voltak bármilyen helyi, vagy országos rendezvénynek. Jelesebb egyházi megmozdulás és nemzeti esemény Komáromban minden alkalommal számított a szekeresgazdák bandériumára. Országos rendezvényeken városi bandériumként képviselték Komárom városát.
A komáromi szekeresgazdák ünnepi viselete és lovas bandériuma különlegesen szép és egyedi színfoltja volt a városnak, ezért nem szabad, hogy feledésbe merüljön. Ezért a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület célul tűzte ki ezen értékek és hagyományok őrzését, ápolását és köztudatban tartását.
Hagyományőrzés
2015. január 14-én ünnepélyes keretek között tartották a komáromi református parókia tanácstermében a város valamikori szekeresgazdáinak leszármazottai és hagyományainak őrzői polgári társulásának alakuló ülését, melyre szép számban érkeztek meghívottak nemcsak helyből, hanem Magyarországról és Erdélyből is. Az alakuló ülésen felolvasták és jóváhagyták az egyesület alapszabályzatát, majd az ünnepélyes eskütételt követően megválasztották annak vezetőségét és elnökét annak a szekeresgazda leszármazott Farkas Gáspárnak a személyében, aki több érdekfeszítő előadást tartott már a hajdani elődök életviteléről, a város érdekében végzett tevékenységéről.
Mint ismeretes, Komárom város történetéhez, régi dicsőségéhez szervesen kapcsolódik egy különleges nemesi rend, a szekeresgazdák meglehetősen zárt közössége. A komáromi szekeresgazdák, mint naszádosok és csajkások vitézségükért a török háborúk után kapták armális nemességüket a császártól. Mindez ugyan nemesi előjogokat, így a kardhordás jogát is biztosította számukra, de birtokkal nem járt. Három komáromi családról tudunk, melyek ebben az időben jutottak nemesi rangra, így a zétényi Csukás (ennek a családnak a leszármazottja Farkas Gáspár is), a Dózsa, valamint a Tóth család.
(Forrás: Csemadok)
