Csallóközi történetek sorozat
1916-tól az addigi orosz, ukrán, lengyel, magyar (!), román, szerb, lett, litván, észt, finn hadifogoly mellé már olaszokat is temettek. Így kerültek az addigi ortodox keresztek mellé vaskeresztek is. 1914 és 1918 között a temetőbe mintegy 965 fogoly katonát helyeztek örök nyugalomra. Sok esetben egy sírba (főleg eleinte) 2-5 halottat is eltemettek. A táborparancsnokság pontos és precíz nyilvántartást vezetett az elhunytakról.173 A hosszú lista egyik megdöbbentő adata az, hogy az eltemetett katonák nagy százaléka fiatal, 20–30 év körüli férfi volt.
A temetések saját katonai tiszteletadással zajlottak, a tábori – a korabeli sajtó szerint kitűnő – énekkar kísérete mellett. Az olasz táborban saját halottjaik számára márvány elmékművet is emeltek, amelynek csupán egy felvétele maradt az utókorra.
1919-től kezdődően a csehszlovák katonai hatóságok felügyelete alá került a fogolytemető gondozása. 1925-ben így újra fel is mérték a temetőt, illetve cseh nyelvű másolatokat készítettek a német (és magyar) nyelvű Halotti bejelentő lapokról. Maguk a dunaszerdahelyiek és a sikabonyiak, majd az 1920-as években a cserkészek is gondozták a temetőt, s később a város figyelt annak rendben tartására.
Az 1938-as csehszlovák kivonulás után a magyar honvédelmi minisztérium felügyelte.
1945 után a temető állapota folyamatosan romlott, ám segített, hogy 1951. január 1-jével a Szlovák Belügyminisztérium hatáskörébe került a katonai temetők gondozása. A belügy a városi nemzeti tanácsok hatáskörébe utalta a kegyhely felügyeletét, a helyreállítással és karbantartással egyetemben. Sokáig így a város biztosította a megfelelő gondozását. 1989 változásai után azonban mind a város, mind lakói „valamiképp” megfeledkeztek a kegyhelyről, ami rendkívül elhanyagolt és méltatlan helye lett Dunaszerdahelynek.
2014. november 11-én azonban, az I. világháború befejezésének emléknapján a revitalizált dunaszerdahelyi első világháborús temetőt a civil kezdeményezők és a város vezetése átadták. Emléktábla hirdeti a temető előtt: „Hazájától távol e földben alussza örök álmát a dunaszerdahelyi hadifogolytáborban elhunyt 965 orosz, olasz, lengyel, magyar, román, szerb, ukrán, lett, litván, észt és finn hadifogoly katona. Katonák voltak – most a béke hírnökei! Béke hamvaikra!”
Nagy Attila helytörténész
