Történelem

Történelem
dec 10, 2020
Mint a régiót jó barátjával, a dunaszerdahelyi születésű Csaplár Benedekkel a 19. század derekán bejáró Ipolyi Arnod is írja a „Csallóközi úti képekben”, tapasztalatai, vidékjárása során tett észrevétele volt, hogy „Csallóköz népét kitünőleg szelid, nyájas, becsületes, vendégszerető és dolgosnak mondjuk.” S mint folytatja 1858-ban lejegyzett gondolatait, a csallóközi „egyike a legerkölcsösebb népnek, elégült, józan, vallásos; nemcsak rablások, de kisebb lopások is a legritkább események közé tartoznak; bátran nyitott kapunál az udvaron vagy az utczán hagyhatod holmidat. Még a bérben...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat „Somoria kis mező város” verses históriája a 17. századból Somorja város tanácstermében őriztek egy a 17. században festett a várost ábrázoló képet. Mint írták, a kép nagy „műbeccsel” nem rendelkezett, hiszen „durva vászonra még durvábban van festve” – ilyen egykoron festett városkép azonban manapság a csallóközi településről nemigen bukkan elő. S noha művészi értéke nemigen volt, mégis a regionális történelem egy olyan érdekes történetét tárja elénk, hiszen, mint 1869-ben Tanács Mihály írja a Hazánk s a Külföld című lapban, hogy „bir történelmi értékkel, s oly...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat Milyen volt Csallóköz az 1660-as években? – Egy világutazó szemével Számos, főképp újabb leírás maradt ránk az egykori Csallóközről, milyen is volt, hogyan éltek itt, ám olyan leírásokat, amelyeket külföldi utazók régebbről hagytak ránk, már kevesebbet találni. Ezeknek egyik érdekes színfoltja az az Evlia Cselebi török világutazó, akinek „Magyarországi utazásaiban” ott olvashatunk az 1660-as évek bennünket is érdeklő históriájának kis szeletét. Ráadásul első kézből. Nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, Cselebi bizony a török háborúktól sújtotta egykori...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat Csallóköz kutatója – az elfeledett Csaplár Benedek 2. rész Sajnos még mindig kevesen tudják, de gyűjtéseivel a Tündérkert mitológiájának, népszokásainak legnagyobb kutatójaként és ismerőjeként Csaplár Benedek (1821–1906) piarista tudós volt az, aki által ma a Csallóköz hagyományait, Tündér Ilonát vagy az egykori Aranykert titokzatos lényeit ma egyáltalán ismerhetjük. 2. 1851-től a lévai, 1852-től a nyitrai, majd 1853–67 között a szegedi piarista gimnázium tanára. Csaplár Szegeden töltött tizennégy éves működése alatt a szegedi piarista gimnázium Ipolyinak talán...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat Csallóköz kutatója – az elfeledett Csaplár Benedek 1. Sajnos még mindig kevesen tudják, de gyűjtéseivel a Tündérkert mitológiájának, népszokásainak legnagyobb kutatójaként és ismerőjeként Csaplár Benedek (1821–1906) piarista tudós volt az, aki által ma a Csallóköz hagyományait, Tündér Ilonát vagy az egykori Aranykert titokzatos lényeit ma egyáltalán ismerhetjük. 1. Az 1800-as évek elején még nem létezett Dunaszerdahely, legalábbis nevében nem, hiszen a Duna-ágak mellett fekvő Szerdahely, Újfalu, Nemesszeg és Előtejed még különálló települések voltak. A...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat Falutól a csárdáig – Kondoros Ha a Csallóközben elhangzik a Kondorosi csárda neve, mindenki tudja, hogy az Egyházgelle melletti egykori (s most újraéledő) csárda nevét bizony a régió határain túl is jól ismerték. Nevének magyarázatát azonban már kevesebben tudják, esetleg annyi ismert, hogy mivel a csárda a Kondoros dűlőben épült, arról kapta a nevét. De hogy miért Kondoros az egykori hely neve, az már nem ismeretes. Pedig bizony régi a hely: már 1290-ben Gundrussy alakban találunk rá a korabeli okiratokban – akkor Paska fia Bertalan és ennek fiai Dénes, Sándor...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat A farsangi dőrék egykor – és annak előtte Farsang idején előkerül mindig a kérdés, milyen mulatságokat is tartottak az elődök, milyen szórakozással töltötték meg a böjtöt megelőző időszakot. Ám mindig van egyfajta érdekes bája annak, miképp is keseregtek jó száz éve a csallóköziek, hogy mennyire leleményes, jóféle „maskarás” mulatságokat rendeztek évszázada őelőttük az eleik… A Csallóközi Hírlap 1930-as évekbeli egyik számában is azt taglalják, hogy bizony a magyarban mindig sok volt a lelemény, hiszen se szeri, se száma nem volt a „kitalálásoknak”. Mármint annak...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat A Szentpéter melletti hegy A nagy tudású Ipolyi Arnold püspök, aki a 19. század derekán barátjával, a (duna)szerdahelyi születésű Csaplár Benedekkel járta be a Csallóközt, hagyta ránk a Vasárnapi újság hasábjain az útjairól szóló rendkívül érzékletes leírásait (Csallóközi uti-képek), amelyek egyikében arra hívta fel a figyelmet, miszerint nem éppen tanácsos megkérdezni Szentpéter falvának lakóitól, hogy még a helyén áll-e a falu melletti hegy. A falucsúfoló szerint ugyanis a hegyet, amely „a napvilágnak is útját állta”, a lakosok odább akarták húzni. Ráadásul e...
Történelem
nov 13, 2018
A honfoglalástól az államalapításig A Duna két óvó ága által körbeölelt vidék mocsaraival, gazdag vizeivel és dús legelőivel már a bronzkor emberének is menedéket nyújtott. A régészeti leletek tanúsága szerint Európa legnagyobb folyami szigetén különféle népek fordultak meg, mígnem a 9. század végén megjelentek erre a honfoglaló magyar törzsek, amelyek a Nagymorva Birodalom összeomlását követően fokozatosan az egész Kukkóniát benépesítették. Szent István államának a Csallóköz is része lett – a szigeten települések sora jött létre, melyek elsőként Pozsony és Komáron várainak oltalmában...
Történelem
nov 12, 2018
A geológusok szerint a sziget a miocén kor aquitániai időszakában keletkezett. A térség alföldjeit és lápjait ekkor egy óriási víztömeg, az úgynevezett Pannon-tenger borította, a víztömegből pedig csak a Kárpátok gránittömege s imitt-amott egy-egy sziget vagy szigetcsoport emelkedett ki. A Duna akkoriban rövidebb volt, s valahol Pozsony vagy Bécs közelében ömlött a Pannon-tengerbe. A patakok, a folyók nagy mennyiségű iszapot, kavicsot, üledéket sodortak magukkal, ezeket sebességük megszűntével a torkolatuknál lerakták, s deltát, szigeteket képeztek. Amiként a mostani Duna a fekete-tengeri...

Oldalak

Cookies
Feliratkozás Történelem csatornájára