Történelem

Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat Csallóköz kutatója – az elfeledett Csaplár Benedek 2. rész Sajnos még mindig kevesen tudják, de gyűjtéseivel a Tündérkert mitológiájának, népszokásainak legnagyobb kutatójaként és ismerőjeként Csaplár Benedek (1821–1906) piarista tudós volt az, aki által ma a Csallóköz hagyományait, Tündér Ilonát vagy az egykori Aranykert titokzatos lényeit ma egyáltalán ismerhetjük. 2. 1851-től a lévai, 1852-től a nyitrai, majd 1853–67 között a szegedi piarista gimnázium tanára. Csaplár Szegeden töltött tizennégy éves működése alatt a szegedi piarista gimnázium Ipolyinak talán...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat Csallóköz kutatója – az elfeledett Csaplár Benedek 1. Sajnos még mindig kevesen tudják, de gyűjtéseivel a Tündérkert mitológiájának, népszokásainak legnagyobb kutatójaként és ismerőjeként Csaplár Benedek (1821–1906) piarista tudós volt az, aki által ma a Csallóköz hagyományait, Tündér Ilonát vagy az egykori Aranykert titokzatos lényeit ma egyáltalán ismerhetjük. 1. Az 1800-as évek elején még nem létezett Dunaszerdahely, legalábbis nevében nem, hiszen a Duna-ágak mellett fekvő Szerdahely, Újfalu, Nemesszeg és Előtejed még különálló települések voltak. A...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat Falutól a csárdáig – Kondoros Ha a Csallóközben elhangzik a Kondorosi csárda neve, mindenki tudja, hogy az Egyházgelle melletti egykori (s most újraéledő) csárda nevét bizony a régió határain túl is jól ismerték. Nevének magyarázatát azonban már kevesebben tudják, esetleg annyi ismert, hogy mivel a csárda a Kondoros dűlőben épült, arról kapta a nevét. De hogy miért Kondoros az egykori hely neve, az már nem ismeretes. Pedig bizony régi a hely: már 1290-ben Gundrussy alakban találunk rá a korabeli okiratokban – akkor Paska fia Bertalan és ennek fiai Dénes, Sándor...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat A farsangi dőrék egykor – és annak előtte Farsang idején előkerül mindig a kérdés, milyen mulatságokat is tartottak az elődök, milyen szórakozással töltötték meg a böjtöt megelőző időszakot. Ám mindig van egyfajta érdekes bája annak, miképp is keseregtek jó száz éve a csallóköziek, hogy mennyire leleményes, jóféle „maskarás” mulatságokat rendeztek évszázada őelőttük az eleik… A Csallóközi Hírlap 1930-as évekbeli egyik számában is azt taglalják, hogy bizony a magyarban mindig sok volt a lelemény, hiszen se szeri, se száma nem volt a „kitalálásoknak”. Mármint annak...
Történelem
nov 12, 2020
Csallóközi történetek sorozat A Szentpéter melletti hegy A nagy tudású Ipolyi Arnold püspök, aki a 19. század derekán barátjával, a (duna)szerdahelyi születésű Csaplár Benedekkel járta be a Csallóközt, hagyta ránk a Vasárnapi újság hasábjain az útjairól szóló rendkívül érzékletes leírásait (Csallóközi uti-képek), amelyek egyikében arra hívta fel a figyelmet, miszerint nem éppen tanácsos megkérdezni Szentpéter falvának lakóitól, hogy még a helyén áll-e a falu melletti hegy. A falucsúfoló szerint ugyanis a hegyet, amely „a napvilágnak is útját állta”, a lakosok odább akarták húzni. Ráadásul e...
Történelem
nov 13, 2018
A honfoglalástól az államalapításig A Duna két óvó ága által körbeölelt vidék mocsaraival, gazdag vizeivel és dús legelőivel már a bronzkor emberének is menedéket nyújtott. A régészeti leletek tanúsága szerint Európa legnagyobb folyami szigetén különféle népek fordultak meg, mígnem a 9. század végén megjelentek erre a honfoglaló magyar törzsek, amelyek a Nagymorva Birodalom összeomlását követően fokozatosan az egész Kukkóniát benépesítették. Szent István államának a Csallóköz is része lett – a szigeten települések sora jött létre, melyek elsőként Pozsony és Komáron várainak oltalmában...
Történelem
nov 12, 2018
A geológusok szerint a sziget a miocén kor aquitániai időszakában keletkezett. A térség alföldjeit és lápjait ekkor egy óriási víztömeg, az úgynevezett Pannon-tenger borította, a víztömegből pedig csak a Kárpátok gránittömege s imitt-amott egy-egy sziget vagy szigetcsoport emelkedett ki. A Duna akkoriban rövidebb volt, s valahol Pozsony vagy Bécs közelében ömlött a Pannon-tengerbe. A patakok, a folyók nagy mennyiségű iszapot, kavicsot, üledéket sodortak magukkal, ezeket sebességük megszűntével a torkolatuknál lerakták, s deltát, szigeteket képeztek. Amiként a mostani Duna a fekete-tengeri...
Történelem
nov 11, 2018
Képeink Bodak mellett készültek, ahol se közel, se távol nem találjuk azt a csodát, mint amit mi ott lencsevégre kaptunk. Tündérrózsa minden mennyiségben! Sok feltételnek meg kellett felelnie a bodaki Békás-tónak ahhoz, hogy ott ennyire megszeressen. Tiszta vízre van például szüksége, és három méternél mélyebb ágban nem marad meg. Vízen terjednek a magvai, ám ha burka beszakad, akkor lesüllyed. A fehér tündérrózsa a Csallóköz egyik jelképe. Rengeteg monda kapcsolódik hozzá. A víz felszínén úszó, meseszép virág állítólag maga Tündér Rózsika, aki itt akart maradni a Tündérvilágot követően a...
Történelem
nov 10, 2018
Mondd meg a neved, megmondom, ki vagy! A TELEPÜLÉSEK NEVEI SZEMÉLYEK NEVEI! A CSALLÓKÖZBEN élt a legtöbb köznemes. Az Aranykert ma is számos kincset tartogat. Gazdag történelme, hagyományai és felbecsülhetetlen értékei eddig csendesen fejet hajtottak a nagy világ zaja előtt. Egy generáció elveszett: az egyre gyorsuló világban az öregek nem tudják átadni ősi tudásukat. Elfelejtődnek az apáról fiúra szálló mesterségek, a téli estéken öröklődő történetek. Uniformizálódnak a szokások, és meglazulnak a gyökerek. Sorozatunkban a Csallóköz felfedezésére indulunk. Első kísérőnk Nagy Iván etnológus, a...
Történelem
nov 09, 2018
Kukkónia nemcsak a Duna, hanem egyben Európa legnagyobb folyami szigete, összesen 1885 négyzetkilométer. A két Duna-ág közötti sziget 84 kilométer hosszú és helyenként 15 – 30 kilométer szélességű terület. A tájegység egyetlen síkság, tengerszint feletti magassága 105 és 129 méter között van, legmagasabb pontja Kisudvarnok területén található. A települést régen körülvevő földhányás (avardomb) maradéka ez a dombvonulat. A helyi templomot és a temetőt találjuk itt. Kukkónia Szlovákia legmelegebb és legszárazabb vidéke, évente 2000-2500 órán át süt a nap. Kukkónia egyik legjellemzőbb éghajlati...

Oldalak

Feliratkozás Történelem csatornájára