Októberben általában elszabadulnak az indulatok tökügyekben. A tökfaragás ugyanis nagyon megosztó tevékenység. Sokan az amerikai kultúra sátáni hatalmát látják benne, vagy egyszerűen csak jólfizető üzleti fogásnak tartják. A halloween tényleg angolszász hagyományú ünnep, viszont nem tanácsos összemosni a nálunk is ünnepelt keresztény mindenszentek (november 1.) és halottak napja (november 2.) ünnepeinkkel.
A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ír ünnep, amit október 31-én, azaz mindenszentek előestéjén ünnepelnek. Hagyományát ír bevándorlók vitték magukkal Észak-Amerikába a 19. század második felében. Tény, hogy a töklámpás Amerikából kiindulva jött újra divatba, viszont a tök vagy egyéb zöldségek faragásának számos bizonyítékát találjuk az öreg kontinensen már abból az időből is, mikor Kolumbusz még meg sem született…
Tájainkon a legrégibb töklámpásról szóló történet még az Árpád-házi királyok idejéből, azaz a sötét középkorból maradt ránk. Történt ugyanis, hogy a 11. században élt Salamon (I. András király fia) nem tudott belenyugodni abba, hogy a trónra unokatestvére, I. Géza, majd I. (Szent) László került. Bár a sorsdöntő 1074-es mogyoródi csata után úgy látszott, Salamon belenyugszik a dolgok alakulásába, a háttérben azonban továbbra is összeesküvést szervezett. I. László ezért elfogatta, és tömlöcbe záratta. Salamont a visegrádi vár tornyában (nem azonos a mai Salamon-toronnyal, mivel a várat a tatárjárás után újjáépítették) őriztette. Hogy a magasrangú fogoly mozgását állandóan ellenőrizhessék, az uralkodó parancsba adta, hogy az őrök a tornyot töklámpásokkal világítsák meg. A lámpások azonban nemcsak a tornyot s a rabot világították meg, hanem a dunai hajósoknak is utat mutattak. Innen ered a mondás is: Fénylik, mint a Salamon töke.
Amerikában a töklámpásokat ijesztően faragják ki. Tökről szóló rémtörténetért azonban nekünk sem kell a szomszédba mennünk! Ipolyi Arnoldnál olvastam a Magyar mythologia című munkájában egy boszorkányokkal kapcsolatos esetről. A szegedi boszorkányper anyagában találni egy utalást arra, hogy a boszorkányok néha embert is öltek. Nevezetesen: „hogy egy rác gyermek fejét elvették, s tökből csináltak fejet neki“, egy másik vallomás szerint a gyermek „elt ezután circiter [körülbelül] két hónapig“.
A faragott tökök hagyománya nem múlt el nyomtalanul. A paraszti világban a lámpásokat egymás ijesztgetésére, de jóval inkább egymás ugratására használták. Ennek emlékét őrizhetik a Kit nem tökkel ijesztenek, elfelejt az egyebet mondásunk is. O. Nagy Gábor (Magyar szólások és közmondások) szerint ennek jelentése: „ijedtében mindenről megfeledkezik az ember, csak az életét menti“ és a tökkel ijeszt vkit kifejezés („olyasmivel ijeszti, amitől az nem fél“). O. Nagy Gábor gyűjteményében számos tökkel kapcsolatos szólást vagy közmondást találunk még. Például, tököt karóz az, aki úgy könyököl, hogy a kezéhez támasztja a fejét. Aki pedig haszontalan munkát végez, az megkantározná a dinkai tököt.
Egy szónak is száz a vége: faragjunk tököt bátran! Egy jó kés és egy kis fantázia kell hozzá csupán. Az interneten számos jó ötletet találunk, válasszunk kedvünkre. Egyre vigyázzunk: az üzletekben faragásra árult tökök dísztökök, azaz sem a tök húsa, sem a tök magja nem alkalmas emberi fogyasztásra. Viszont komposztba kiváló!
S ha nincs kedvünk faragni? Fessünk a tökökre mókás arcokat – ebbe a legkisebbek is könnyen besegíthetnek! Ha a művel elkészültünk, esti mesének jöhet A rátóti csikótojás. A jó szórakozás garantált!