Szeptemberi népszokások és hiedelmek

SZEPTEMBER

A régi római naptárban a hetedik hónap volt, elnevezése a latin septem (hét) számnévből ered. Ezt a nevét akkor is megtartotta, amikor már a kilencedik hónappá lépett elő. Régi magyar elnevezése: őszelő, Földanya hava, mérleg hava, Szent Mihály hava. 

Szeptember 1. Egyed napja: e napon kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését. A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak. Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak. Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.

Szeptember 8. Kisasszony napja: Szűz Mária születésének napja. A 11. század óta tartják számon. Sok helyütt a nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését, e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg. Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, és a fecskék útra kelését is. Ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.

Szeptember 12. Mária napja: Szűz Mária neve napja.

Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya: Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

Szeptember 21. Máté napja: Sok helyen e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza. Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Az e napi tiszta időből a szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.

Szeptember 29. Szent Mihály napja: Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak). A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés. E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart. E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.