Népi hiedelmek és hagyományok ősszel

Szeptember

Régi magyar nevét a hónap végén ünnepelt arkangyalról kapta, ezért nevezik Szent Mihály havának. Az őszi ünnepi szokások, hiedelmek is minden esetben a termékenység fokozását, az egészség megóvását és védelmét szolgálták.

Szeptember 1-je Szent Egyed napja, a meteorológiai ősz kezdete. A néphagyomány is az őszkezdő napot látja benne. Úgy tartották, az Egyed-napi jó idő kellemes őszt és jó bort ígér.

Szeptember 8-án az egyházban Szűz Mária születésnapját ünnepeljük. Az ünnep neve Kisasszony napja, Kisboldogasszony ünnepe. Ezen a napon a csallóközi lányoknak, asszonyoknak nem volt szabad dolgozniuk. A tilalom főként a szövésre és a fonásra vonatkozott. Kisasszony napja országszerte búcsújáró nap volt. A felső-csallóközi falvak lakosai ilyenkor gyalogosan zarándokoltak el Szentantalra (Bacsfa) a segítő Szűz Máriához.

Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal megjelenésének ünnepe. A népi hagyomány főként a gazdasági életre vonatkozó hiedelmeket, szokásokat, időjárási megfigyeléseket hozza összefüggésbe ezzel a nappal. Ezen a napon hajtották be a jószágot a mezőről és a nyári szállásokból az istállókba. A szolgákat is ezen a napon fogadták meg, s a pásztorok is ekkor tartották évi kerülőjük egyikét. A pásztorok évente négyszer kerülhettek a faluban, hogy járandóságot szedjenek. Mihály napján kívül november 11-én, azaz Márton-napkor, karácsonykor és húsvétkor.

A Mihály-napi idő már a jövő évet vetíti elő. Az e napon összebújva fekvő gulya kemény, hideg tél beköszöntét jelzi. A csallóköziek azt is megfigyelték, hogy a Mihály-napot követő égzengés, villámlás a tél folyamán rossz időt ígér. Ha ekkor északi szél fúj, kemény telet, sok havat hoz.

Október

Bár az ünnep csak a következő hónap elsejére esik, az év 10. hónapját a régi naptárakban Mindenszentek havaként találjuk. Az egyház ezt a hónapot – májushoz hasonlóan – Szűz Mária tiszteletének szenteli.

Október 7-én van a Rózsafüzér Királynéja, azaz a Szent Olvasó ünnepe. A csallóköziek szerint az e napon elmondott Szent Olvasó biztos segítség mind lelki, mind anyagi szempontból.

Másnap, 8-án ünnepli a magyar egyház a Magyarok Nagyasszonya napját. A magyarság István kora óta tiszteli így Szűz Máriát. A millennium idején XIII. Leó pápa engedélyezte megünneplését külön Magyarország részére. A népi megfigyelések szerint ha ezen az ünnepen egész nap süt a nap, a következő év tavaszán szintén sok napsütésben lesz részünk.

Október 20-a Szent Vendel ünnepe. A legenda szerint Vendel ír királyfi volt, s mint római zarándok, pásztorként elszegődött egy gazdához. Ezért tartják őt a pásztorok védőszentjének. Szobrát, melyen rendszerint pásztorbottal, kis báránykát magához ölelve ábrázolták, szinte az összes csallóközi falu végén felállították.

November

Régi magyar nevén Szent András hava.

November első napján ünnepli az egyház azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban. Mindenszentek délutánján – épp úgy, mint ma – tele voltak a temetők a sírokat díszítő hozzátartozókkal, este pedig azokkal, akik gyertyát gyújtottak a megholtak lelki üdvéért. A sírokon égő gyertyák fénye az örök világosságot jelképezi.

Másnap, 2-án van Halottak napja, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ehhez a naphoz több tiltó szokás is kapcsolódik. Az ünnep hetében tilos volt mosni, meszelni vagy fokhagymát ültetni. A Felső-Duna mentén hitték, hogy a halottak hetében a család megholt tagjai is hazalátogatnak, ezért e héten nagytakarítást tartottak.

November 11-e Szent Márton napja. Ez a nap már az Árpád-korban bérlet- és bérkifizető nap volt, de természetvarázsló pásztornap is. A pásztorok ezen a napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek barmai legeltették. Ezt a nyalábot nevezték Szent Márton vesszejének, melynek védelmező szerepet tulajdonítottak.

November 25-e Szent Katalin vértanú ünnepe. Katalin napja időjósló és szerelmi varázsnap is. Az ő ünnepe után már az advent következik, amikor is sem lakodalmat tartani, sem táncolni nem szabad. Néhol a legények egész nap böjtöt tartottak, hogy megálmodják, ki lesz majd a feleségük. A lányok pedig gallyakat állítottak vízbe, s ha a gyümölcsfák ágai kivirágoztak, a lány bizony a következő évben férjhez ment. A csallóköziek az időjárást is megfigyelték, úgy mondták, ha "Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog".

November 30-án van Szent András ünnepe. Az András-nap is a szerelmi jóslás ideje. A lányok egész nap böjtöt tartottak, éjszakára pedig valamilyen férfiruhadarabot tettek a fejük alá, hogy álmukban megtudják, ki lesz a férjük.

A Duna menti falvakban, ahol valamikor vízimalmok működtek, a molnárok különösen vigyázták András napját. "András, hazaláss", szólt a figyelmeztetés, ami azt jelentette, hogy a közelgő fagy elől ekkor már ki kellett vontatni az úszómalmokat a Duna-parthoz, a biztos révbe.

Az András-nap fordulat a naptárban. Az utána következő vasárnap már az egyházi év kezdete, azaz advent első vasárnapja. Advent azt jelenti: úrjövet, s a latin 'adventus' szóból származik. Katolikus falvakban az advent péntekje szigorú böjtnek számított, húsételt, zsíros ételt egyáltalán nem fogyasztottak. A hívek vasárnap kivételével minden reggel hajnali misére, rorátéra mentek.

(Forrás: Marczell Béla: Csallóközi néphagyományok. Népszokások és hiedelmek. Családi Könyvklub, 2011.)

Fotó: Fodor Péter