Népi hagyományok

Népi hagyományok
dec 07, 2018
Alma, mézbe mártott ostya, dió, mák, búza, fokhagyma… Ahány ház, annyi szokás – főként karácsonykor. Régen az emberek egyfajta rituális jelleggel helyezték el az elkövetkező évet befolyásoló és jósló jellegű gyümölcsöket és hüvelyes növényeket az ünnepi asztalon. Nézzük, melyik milyen jelentéssel bír: DIÓ: a bölcsességet szimbolizálja, emellett felkészít az eljövendő évre, életerőt biztosít, megvéd és energiával tölt fel. A hiedelem szerint elhárítja a rontást is, és jósolni is lehet belőle. Mindenki a kezébe vett egy-egy diót, és akinek a rossz belsejű jutott, annak jósolt betegséget az új...
Népi hagyományok
dec 07, 2018
A csallóköziek mindig is tudós halászok hírében álltak. Hogyne álltak volna, mikor a szigetet gazdagon behálózó Duna-ágak szinte tálcán kínálták busás javaikat! Annak, aki kiismerte a víz titkait és a halak járását, egész évben nagy fogásban lehetett része. Az igazi titkok apáról fiúra szálltak, s a csallóköziek gyermekkoruktól fogva igyekeztek ellesni a mesterség fortélyait. Alkalmas helyet nem volt nehéz találni: a Duna gazdag árvízrendszerének köszönhetően a hal szinte egész évben házhoz jött. A tartós hidegben először a "döglött vizek", vagyis a holtágak fagytak be. A csallóközi embert...
Népi hagyományok
dec 07, 2018
A lassú folyású vizek partjai mentén, a lápos, mocsaras területeken télvíz idején sem voltak tétlenek a férfiak. A nádvágás kemény fizikai munkát jelentett, mely próbára tett testet, lelket egyaránt. Mára a nád kiment ugyan a divatból, hagyománya azért fennmaradt a csallóközi emlékezetben. A nádvágás nagy odafigyelést igényel: az éles szerszám könnyen balesetet okozhat. Nem ritka, hogy felsérti az ember ruháját, beleáll a gumicsizmájába, sőt meg is sebzi a használóját. Volt, hogy mire a munkás kijött a nádból, csömcsögött a vér a csizmájában. Erre a munkára mondták régen, hogy megette a...
Népi hagyományok
dec 06, 2018
December, más néven télelő hó vagy karácsony hava „ Hideg, havas december, jó termést vár az ember ” – mondogatták nagyapáink. December havához is fűződnek népi jóslatok és megfigyelések szép számmal. Nézzük, mi vár ránk: Azt mondják, ha december első felében enyhébb az idő, akkor keményebb télre számíthatunk. Ha pedig a hónap végén enyhébb az időjárás, akkor március elején már vége a hidegnek. Tehát „hideg december, kora tavasz”. December 6. – Miklós nap: ha Miklós napján havazik, vége az enyhe időjárásnak- December 13. – Luca nap: jól meg kell figyelni a Luca naptól számított tizenkét napot...
Népi hagyományok
nov 27, 2018
MÁRCIUS Március régi magyar neve Böjtmás hava, ugyanis ez a böjtidő második hónapja. Az e hónaphoz fűződő természeti, időjárási megfigyelések és népi hagyományok mind az érkező tavasszal kapcsolatosak. Március 18. , Sándor napja, már közel van a tavaszkezdethez. Ezt hirdeti az ismert rigmus is: Sándor, József, Benedek, Zsákkal hoznak meleget. Március 19. , Szent József ünnepe. A dunaszerdahelyi iparosok ezen a napon céhes zászlóik alatt vonultak templomba, gyóntak, áldoztak és közösen imádkoztak a templomban elhelyezett Szent József-szobor előtt. A méhészek e napon engedték ki méheiket, hogy...
Népi hagyományok
nov 27, 2018
Június Az év hatodik hónapját a régi naptárakban mint Szent Iván havát találjuk. A pünkösd utáni tizenegyedik napra esik úrnapja, azaz az oltáriszentség ünnepe. Az ünnep tiszteletére a csallóközi falvakban úrnapi körmenetet rendeznek még ma is. Régen a falu aparaja-nagyja együtt imádkozott a bőséges termésért és a testi egészségért. Az e napra felállított oltársátrak virágait, faágait a körmenet után hazavitték, és a kerti növények közé szúrták, hogy a kártevőktől védelmezze őket. Június 8 -a Medárd napja. Ő a legismertebb időjósló szent. A megfigyelés szerint ha Medárd napján esik az eső,...
Népi hagyományok
nov 27, 2018
Szeptember Régi magyar nevét a hónap végén ünnepelt arkangyalról kapta, ezért nevezik Szent Mihály havának. Az őszi ünnepi szokások, hiedelmek is minden esetben a termékenység fokozását, az egészség megóvását és védelmét szolgálták. Szeptember 1 -je Szent Egyed napja, a meteorológiai ősz kezdete. A néphagyomány is az őszkezdő napot látja benne. Úgy tartották, az Egyed-napi jó idő kellemes őszt és jó bort ígér. Szeptember 8- án az egyházban Szűz Mária születésnapját ünnepeljük. Az ünnep neve Kisasszony napja, Kisboldogasszony ünnepe. Ezen a napon a csallóközi lányoknak, asszonyoknak nem volt...
Népi hagyományok
nov 27, 2018
Marcell Béla nyomán DECEMBER Az év utolsó hónapját a magyar naptár Karácsony havának nevezi. December 4. – Borbála napja. Szent Borbála a hajadon lányok pártfogója, ezért úgy tartották, hogy ha az e napon vízbe tett cseresznyeág kizöldül, a lány hamarosan férjhez megy. December 6. – Szent Miklós püspök ünnepe. Tisztelete a Csallóközben már az Árpádok idejében meghonosodott, a Mikulás-járás szokása azonban csak a 19. században kezdődött. A csallóközi Mikulás szelíd, ősz szakállú, püspöknek öltözött öregember, aki a jó gyermekeket kosarából megjutalmazza, a rosszakat viszont virgáccsal...
Népi hagyományok
nov 27, 2018
Mozgó ünnepünk, a húsvét A nagyböjt utolsó hetét, amely virágvasárnappal kezdődik, gyakran nevezték csonka hétnek . Virágvasárnap az egész világban barkát szentelnek. A csallóköziek a megszentelt barkát nem vitték be a házba, hanem a ház szerhájába szúrták, hogy az az egész háznépet megvédje az ártó hatalmaktól. A nagyhéten végzett munkának varázserőt tulajdonítottak. Úgy tartották, az ilyenkor végzett munka nagy hasznot hoz, s a nagypénteken ültetett krumplinak pedig minden szeme nagy és egészséges lesz. Nagycsütörtököt, a rendszerint e napon spenótból készült ebéd miatt zöldcsütörtök nek is...
Népi hagyományok
nov 27, 2018
A FOLKLÓR A FACEBOOKRÓL IS SZÓL MAJD ...NINCS EGYSÉGES FELVIDÉK! A CSALLÓKÖZ NEM FELVIDÉK... ...MI TÓTOK VOLTUNK! A mi nagyszüleink még tótul beszéltek... ...a magyar nyelv szétfejlődött. Ezért beszél másképp a szlovákiai és magyarországi magyar... ...az INTERNET A MARI NÉNI A KISPADON Dédanyáink még hamut szórtak a ruhára, és szapulták reggeltől estig, hogy tiszta legyen, hófehér, majd ha a szél kifújta, a nap illatosra szárította a rékliket és pruszlikokat, jöhetett a mángorló, elvégre gyűrötten mégsem mehettek a festett láda mélyére. Nagyanyáink már szappant főztek, amely évekig kitartott...

Oldalak

Cookies
Feliratkozás Népi hagyományok csatornájára