Népi hagyományok
Népi hagyományok
ápr 23, 2019
„Kedden a lányok locsolnak”
Húsvéti népi hagyományok A húsvét még nem ért véget. Kevesen tudják, s talán még kevesebben tartják a hagyományt, miszerint hétfőn a legények, kedden azonban már a lányok locsolkodnak. Húsvéthétfő reggelén útnak indulnak az urak kiöltözve, megfésülködve, teljes pompában, hogy betérjenek a „lányos házakba”, ahol vízzel vagy kölnivel meglocsolják a lányokat egy-egy hímes tojás fejében. Ezt követi az áldomás, majd a húsvéti finomságok – sonka, tojás, sütemények – felszolgálása. A legény jobban teszi, ha délre végez a dolgával, ugyanis délután "már csak a hugyosok járnak locsolni". Kedden azonban...
Tovább
Népi hagyományok
ápr 18, 2019
Zöld csütörtök
Ma van zöld csütörtök! A nagypénteket megelőző csütörtöki nap a húsvéti ünnepkör része. A keresztény hagyomány szerint ezen a napon hívta össze Jézus tanítványait az utolsó vacsorára, majd Júdás elárulta őt, s elfogták a katonák. A templomokban e nap kereplővel helyettesítik a harangokat – ezek a gonosz elűzésére is szolgálnak. Miért éppen zöld csütörtök? A hagyomány szerint a zöld csütörtököt megelőző napon be kell fejezni a nagytakarítást, a mosást. A csütörtöki napon az emberek kizárólag friss zöldfélékből készült zöld ételeket ettek. Ennek oka feltehetően a 12. századig használt zöld...
Tovább
Népi hagyományok
már 05, 2019
Téltemetés dőre módra
A farsangi mulatság húshagyókedden ér véget. Éjfélkor megszólaltak a harangok, hogy jelezzék a negyvennapos böjt kezdetét. A farsangfarki dáridó és tobzódás már az újjáéledést, az új tavasz eljövetelének ígéretét ünnepelte. Az új évszak beköszöntéséhez azonban először a telet kellett eltemetni. Ennek módja a dőrejárásnak nevezett alakoskodó játék volt: húshagyókedden a falu utcáit muzsikaszó mellett színes lakodalmas menet járta körbe. Még manapság is számos felső-csallóközi faluban lehetük részesei farsang utolsó szombatján e furcsa felvonulásnak. Így például Tejfalun is, ahol a dőrék vidám...
Tovább
Népi hagyományok
már 04, 2019
Márciusi népszokások és hiedelmek
Március hónap – avagy Tavaszelő, nagyböjt hava – a római hadistenről, Marsról kapta a nevét, akárcsak a vörös bolygó. Egyes feltételezések szerint a rómaiak ezért tekintették ezt a hónapot kedvezőnek a háborúk indítására. Hajdanán március elsejét tekintették az év kezdetének. Hagyományosan ez az időszak volt a szőlőmetszés, a gyümölcsfatisztítás és a szántás ideje. Március 12. Gergely-nap : Eredetileg a diákság ünnepe volt. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Az iskolaév lezárását jelentette. Ezen a napon a gyerekek...
Tovább
Népi hagyományok
feb 07, 2019
Februári népszokások és hiedelmek
Február – más néven böjtelő hava, vagy télutó hó – hónapjához számos népi hagyomány és hiedelem kötődik. 2. Gyertyaszentelő: Ha másodikán a medve a barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a tél. 3. Balázs : A diákok patrónusa. Régen e napon tartották a Balázs-járást, amikor házról házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába. Ezen a napon van a „balázsolás” is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. 6. Dorottya: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” a fagyot. 10. Skolasztika :...
Tovább
Népi hagyományok
jan 08, 2019
Farsangi hagyományok és népszokások
Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál, Csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő. Dirreg, durrog a mozsár, táncosra vár a kosár, A kávészem int neki, míg az őrlő pergeti. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. Mákos patkó, babkávé, értük van a parádé. Alig hevertük ki a karácsony és a Szilveszter fáradalmait, máris újabb ünnep elé nézünk. A farsang a mulatozás, a bolondozás és a jókedv időszaka. Január 6-án, vízkeresztkor veszi kezdetét, s egészen hamvazószerdáig tart. Ehhez az időszakhoz számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A keresztény hagyományok szerint a pap vízkeresztkor...
Tovább
Népi hagyományok
jan 02, 2019
Januári népszokások és hiedelmek
Január, más néven Boldogasszony hava, a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, mely időszakban már észrevehetően hosszabbodnak a nappalok. Nevét Janus, a kétarcú isten után kapta, aki a mitológia szerint a szerencsés kezdet, valamint a kapuk és átjárók istene volt. Az év első hava jósló és tiltó is egyben, csakúgy, mint az év első napja. * Január 1. – Újév napja : Újév napján ha köszönteni megy a család a rokonokhoz, a férfinak kell elsőként belépnie a házba, mert a hiedelem szerint január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent. Régen szokás volt az újévi jókívánságok...
Tovább
Népi hagyományok
dec 17, 2018
„Télapó itt van...”
Öreg, szakállas apó lopódzik az éjen át, hogy megtöltse a ragyogóan tisztára pucolt csizmákat mindenféle jóval. A jó gyerekek édességet kapnak, a rosszak virgácsot. De ki is ez az ősz szakállas? Ő a Mikulás, más néven a Télapó, Santa Claus, Papa Noel vagy Gyed Moroz. Neve és kultusza kultúránként változik, a lényeg azonban ugyanaz: a meglepetés és az ajándékozás. Sokan elbizonytalanodnak a dátumokat illetően, hogy ötödikén vagy hatodikán érkezik-e a Mikulás. December ötödikén éjjel érkezik, ajándékot hagy a csizmákban, amit másnap reggel, azaz hatodikán találunk meg. Az eredeti Mikulás...
Tovább
Népi hagyományok
dec 17, 2018
Szilveszteri szokások, hiedelmek és babonák
Közeleg az év utolsó napja, búcsúztatjuk az óévet, és köszöntjük az újat. Fogadalmakat írunk, hogy miben szeretnénk megváltozni, mit szeretnénk máskét csinálni, aztán vagy betartjuk őket, vagy nem. Szilveszter napjához is számos népi hagyomány, hiedelem és babona fűződik. * Miért durrogtatnak szilveszter éjjeltől egészen másnap hajnalig? Úgy vélték, a zaj, az erős fény, a tűzijáték – ami amellett, hogy látványos – távol tartja, elijeszti a rosszat. * Régen, Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót kitárták, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, akkor az újév nem tud...
Tovább
Népi hagyományok
dec 12, 2018
Luca-napi hagyományok
Luca napját régen gonoszjáró napnak tartották. A népi hiedelem szerint december 13-án éjjel boszorkányok és varázserejű lények járnak az éjszakában, akik elől el kell rejtőznie az embereknek. Régen az állatok fejét fokhagymával dörzsölték be, és keresztet festettek az ólajtóra, mert úgy vélték, az állatok sincsenek biztonságban a gonosz lényektől. A kapuk elé dohányt szórtak, és fokhagymát ettek, remélve, hogy a bűz elűzi a szellemeket. El szokták dugni a seprűket, nehogy a boszorkányok elrepülhessenek rajtuk. Ezen a napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni, és nem volt ajánlatos...
Tovább

Oldalak

Cookies
Feliratkozás Népi hagyományok csatornájára