Népi hagyományok

Október Bár az ünnep csak a következő hónap elsejére esik, az év 10. hónapját a régi naptárakban Mindenszentek havaként találjuk. Az egyház ezt a hónapot – májushoz hasonlóan – Szűz Mária tiszteletének szenteli. Október 7. – Rózsafüzér Királynéja, azaz a Szent Olvasó ünnepe. A csallóköziek szerint az e napon elmondott Szent Olvasó biztos segítség mind lelki, mind anyagi szempontból. Október 8. – a Magyarok Nagyasszonyának napja. A magyarság István kora óta tiszteli így Szűz Máriát. A millennium idején XIII. Leó pápa engedélyezte megünneplését külön Magyarország részére. A népi megfigyelések...

Ahogy szinte minden hónapnak, az áprilisnak is Romulus adott nevet, mégpedig isteni anyjának, Venusnak etruszk neve (Apru) után. Április hava, más néven Szent György hava, tavasz hó vagy szelek hava. Április 1. – Hugó napja: Ez a bolondozás napja. E napon az a szokás, hogy az emberek tréfásan bolondot csinálnak a másikból. A beugratottakat nálunk április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak (Poison d’Avril, illetve Il Pesce d’April) nevezik. Ez a népszokás már régóta megszokott, bár eredete nem tisztázott. Eredhet a bolondos áprilisi időjárásból, de abból is, hogy a...

Július hava Nevét Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született. A gazdák számára ez a hónap volt a legnagyobb munka, a gabona betakarításának ideje. A Csallóközben ünnepélyes volt az aratás első napja. „Jézus segíts!” fohásszal indultak, megemelték a kalapjukat. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte. Aratásról hazafelé menet énekelték: Megérett a búzakalász, le kell azt már vágni, Nem szabad a legénynek más faluba járni. Nem is jártam, nem is fogok életembe soha, Van énnekem a faluba kökényszemű barna. Július 2.:...

Varázsfa, boszorkányfa, halálfa: többek közt így nevezte a népnyelv a füzeket. Pedig akár az élet fájának is hívhatták volna őket, hiszen kérgük betegségre gyógyírként, ágaik tüzelőként szolgáltak. A fűzfabotolás, azaz a tüzelőszerzés ezen módja Kukkónia ősi mesterségei közé tartozott. Az erdőlés rendesen a télen végzendő, férfias munkák egyike volt. A férfiak ilyenkor kisebb csoportokba verődve, fejszével vagy fűrésszel felszerelkezve mentek ki az erdőbe, hogy a család számára elegendő tűzifát gyűjtsenek. Ezen a hűvös reggelen sem történt ez másként. Csicsai János és családja szekér helyett...