Márciusi népszokások és hiedelmek

Március hónap – avagy Tavaszelő, nagyböjt hava – a római hadistenről, Marsról kapta a nevét, akárcsak a vörös bolygó. Egyes feltételezések szerint a rómaiak ezért tekintették ezt a hónapot kedvezőnek a háborúk indítására. Hajdanán március elsejét tekintették az év kezdetének. Hagyományosan ez az időszak volt a szőlőmetszés, a gyümölcsfatisztítás és a szántás ideje.

Március 12. Gergely-nap: Eredetileg a diákság ünnepe volt. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Az iskolaév lezárását jelentette. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.

Március 18–21. – „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”

Március 18. Sándor: a néphit szerint az első meleghozó nap. Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.

Március 19. József: A népi megfigyelés szerint az első meleg tavaszi nap. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják: „amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is”. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés.

Március 21. Benedek: a csillagászati tavasz kezdete. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.

Március 25.Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. A népi megfigyelések szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni.

Cookies