Júniusi népi hagyományok és hiedelmek

Szent Iván vagy Keresztelő Szent János hava

Az első nyári hónap elnevezése valószínűleg a Római Köztársaság alapítójának, Junius Brutus nevéből ered. Mások Jupiter feleségét, Juno istennőt tekintik a hónap „névadójának".

Június 1. Nemzetközi gyermeknap

Június 8. Medárd napja, időjárás-jósló nap, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig fog esni, ha viszont száraz, meleg az idő, a folytatás is hasonló lesz.

Június 10. Margit napján IV. Béla király leányára, a vértanúságot szenvedett Szent Margitra emlékeznek. Róla kapta nevét a Nyulak szigete, a mai Margitsziget. A néphagyomány szerint ezen a napon nem ajánlott kinyitni az ablakot, mert sok légy lesz az egész évben, viszont ajánlatos elültetni a retket, a káposztát és a lent.

Június 13. Páduai Szent Antal, a gyulladásban szenvedők oltalmazójának, a háziállatok védelmezőjének a napja. Régen dologtiltó nap volt

Június 24. Keresztelő Szent János vagy Szent Iván napja, tűzugráló, gonosz űző, babonás nap. Egyes helyeken idő- és terményjósló napként is számon tartották. Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.

Június 29. Péter-Pál napja. A búza töve a néphiedelem szerint ezen a napon szakad meg, ami azt jelenti, hogy lehet kezdeni az aratást. Igaz, előfordulhatott néha, hogy a búza még nem állt készen Péter-Pál napjára. Ekkor a földműves csak kis területet aratott le, hogy ezzel szimbolikusan megkezdje a munkálatokat. „Péterpálhoz” egyes területeken kapcsolódott házasságjósló szokás is. A hiedelem szerint amelyik legény vagy leány elsőként hallja meg a harangszót, az abban az évben biztos megházasodik.

1_1.jpg

Cookies