Januári népszokások és hiedelmek

Január, más néven Boldogasszony hava, a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, mely időszakban már észrevehetően hosszabbodnak a nappalok. Nevét Janus, a kétarcú isten után kapta, aki a mitológia szerint a szerencsés kezdet, valamint a kapuk és átjárók istene volt. Az év első hava jósló és tiltó is egyben, csakúgy, mint az év első napja.

* Január 1.Újév napja: Újév napján ha köszönteni megy a család a rokonokhoz, a férfinak kell elsőként belépnie a házba, mert a hiedelem szerint január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Úgy tartják, meg kell gondolnunk, mit cselekszünk az újév napján, mert ugyanez vár ránk egész évben. A népi hagyomány szerint január első napján tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem szabad kivinni a szemetet sem, mert azzal együtt a szerencsét is kiönthetjük a házból. Tilos pénzt kölcsönöznünk, de orvoshoz mennünk sem ajánlatos, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Úgy tartották, nem jó baromfit enni, mert az kikaparja a szerencsét, ahogy halat sem, mert akkor elúszik a szerencsénk. Ezért lencsét, rizst vagy kölest ettek, mert a sok szem pénzbőséget hoz az új esztendőben. Ha Újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

* Január 6. – Vízkereszt napja. Ha ezen a napon az eresz csurog, akkor hosszú lesz a tél, de ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Ha Vízkeresztkor fagy, akkor sokat várat magára majd a tavasz. Ha Vízkereszt napján fúj a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendöl.

* Január 17. – Szent Antal napja: Szent Antal a beteg emberek és az állatok védőszentje volt.

* Január 18. –  Piroska napja: A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy”.

* Január 20. – Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.

* Január 21. – Ágnes napja. Nagyapáink megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. A hiedelem szerint, ha a lányok böjtölnek Ágnes napján, megálmodhatják jövendőbelijüket.

* Január 22. – Vince nap: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Úgy tartják, „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „hogyha fénylik Vince, megtelik a pince”. A hagyomány szerint ezen a napon a szőlővesszőket a meleg szobában öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek.

* Január 25. – Pál nap, vagy Pálforduló napja. Azt tartják, amilyen az idő Pál napján, olyan lesz az időjárás következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Ha a medve kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, tehát vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.

(Forrás: eumet.hu)

Cookies