Flóra

Flóra
dec 10, 2020
Az erdei pajzsika v. hímpáfrány az ékes bizonyítéka annak, hogy nem csak a hegyvidékeken lehet találkozni páfránnyal, hanem – elvétve ugyan – „hazai pályák” ösvényeit koptatva itt is utunkba kerülhet. Annak ellenére, hogy kozmopolita (világszerte előforduló) növényről van szó, neki is megvannak az termőhelyével szembeni minimális követelményei: inkább mészkerülő, nedves talajokat igénylő, akár 1 m magasságot elérő növény. A humán gyógyászatban kissé mérgező volta miatt nem használható, ellenben az állatgyógyászatban bélféregűző szereket állítanak elő belőle. Spórákkal szaporodik és igazi élő...
Flóra
dec 10, 2020
Természetes környezetükben előforduló virágcsodák látványáért nem kell okvetlenül a világ másik felére utaznunk, hazánkban, sőt, nyitott szemmel járva a Csallóközben is elénk kerülhet egy – egy, a bokrok takarásában diszkréten megbúvó szerénykedő drágakő. Gyermekkorom egyik színterén, a Bősi parkerdőben annak idején viszonylag gyakori volt az ott mára már teljesen eltűnt erdei ciklámen, amely nemzetsége egyetlen hazai képviselője. Kedveli a félárnyékos, üde talajú termőhelyeket, nem egységesek azonban a források az általa preferált talaj meszességével kapcsolatban – én meszes talajon ismerem...
Flóra
dec 10, 2020
Az elmúlt évszázadok tájátformáló emberi tevékenysége erőteljesen rányomta bélyegét környezetünkre, kialakítva egy sajátos életteret, amelyet kultúrtájként szoktunk emlegetni. Az antropogén hátterű tevékenység elsődleges célja a természeti erőforrások maximális kiaknázása és az emberiség szolgálatába való állítása volt. Síkvidéken – így régiónkban is – a termesztett növények foglalták el a leghozzáférhetőbb és legtermékenyebb területeket. Flórisztikai szempontból mindezzel óhatatlanul sérültek a természetes növénytársulások, erőre kaphattak az ellenállóbb, a specifikus környezeti...
Flóra
nov 27, 2018
Nagy folyami szigetünket, főként a folyóvizek mellett fekvő területeket a Nagy- és a Kis-Duna még ma is rendszeresen elönti. Ehhez az évi rendszerességgel ismétlődő árhoz azonban jól alkalmazkodott a növényvilág, elsősorban a jellegzetes ártéri fák, a fehér fűz, a törékeny fűz, a mézgás éger, valamint a fehér, fekete és szürke nyár. Elsősorban a Nagy-Dunát és ágvizeit, valamint a Kis-Dunát szegélyezik ezek a fűz- és nyárerdők. A cserjék szintjén a vénicszil, a bodza, a veresgyűrű som fordul elő leggyakrabban. A gyepszinten az aljnövényzet az évszakoktól és a nedvességtől függően változik. A...
Feliratkozás Flóra csatornájára