Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.
Alig hevertük ki a karácsony és a Szilveszter fáradalmait, máris újabb ünnep elé nézünk. A farsang a mulatozás, a bolondozás és a jókedv időszaka. Január 6-án, vízkeresztkor veszi kezdetét, s egészen hamvazószerdáig tart. Ehhez az időszakhoz számtalan népi hagyomány kapcsolódik.
A keresztény hagyományok szerint a pap vízkeresztkor megszenteli a tömjént és a vizet, ez utóbbiból a hívek is vihetnek haza, és meghinthetik vele otthonukat, megtisztítva és megáldva azt. Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap. A hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.
Mit nevezünk a farsang farkának?
Bár a farsang vízkeresztkor kezdődik, a népi hagyományban mégis csak az utolsó három nap, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. Ezt a farsangzáró három napot humorosan farsang farkának is nevezik, s Csallóköz-szerte vidám mulatozással ülték meg. A mulatság farsangvasárnap kezdődött, s csak húshagyókedden ért véget. Éjfélkor még a harangok is megszólaltak, hogy jelezzék a negyvennapos böjt kezdetét. Különleges nap a népi hagyományban a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket. Torkos csütörtöknek is nevezték.
A farsang környékén a népi hagyományok szempontjából sok jeles nap található.
Január 22. Vince napja, amely termésjósló nap. A közmondás szerint „ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”. A szőlőtermelők megfigyelték az időjárást ezen a napon. Ha szép, napos volt az idő, akkor jó, ha viszont ködös, borús volt, akkor rossz bortermés volt várható.
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, egyházi ünnep, a népi hagyomány szerint azonban időjárásjósló nap is. Ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és enyhe időt talál, még visszabújik, mivel ez azt jelenti, hogy hideg idő várható a tél hátralevő részére, ha viszont csípős hideget, akkor a tél hamar véget ér. A gyertyaszentelés szertartását sok helyen megtartják még ma is. A szertartás előtt hagyományosan minden tüzet eloltottak, majd az új tüzet megáldották, azután az áldott tűzről a gyertyákat meggyújtották, majd körülhordozták. A hívek hazavihették a tűzről meggyújtott gyertyát, hogy otthonukat is bevilágítsa és megtöltse meleggel.
Február 3. Balázs napja: A balázsolás ma is élő hagyomány. Ezen a napon a templomban a pap két összekötött égő gyertyát tart a hívők nyakához, és arra kéri Istent, hogy óvja meg az áldást kérőt a torokbajtól.
Farsang idején veszi kezdetét a báli szezon is. A hagyományok szerint a mulatságok végén a telet is elűzzük, virágvasárnapon pedig már a tavasz közeledtét ünnepeljük. Hogyan zajlik a téltemetés? Mi az a busójárás, vagy a dőrejárás? Nemsokára arról is olvashat rovatunkban.
(Forrás: utisugo.hu)
