Dr. Kovács János kardiológussal a koronavíruson átesett betegekről, a felmerülő szív- és érrendszeri problémákról és arról beszélgettünk, mit jelent az úgynevezett hosszú lefolyású, long-COVID. Végül a doktor úr a járvány legfontosabb tanulságairól is megosztja gondolatait.
Doktor úr, mik az eddigi tapasztalatai? Sok új páciens kereste fel Önt azzal, hogy szív- és érrendszeri tüneteket tapasztal a koronavírus-fertőzés után?
Kicsit messzebbről indítanám a választ. Először is hadd szögezzem le, nincs olyan orvosi szakterület, nincs olyan kolléga, aki ne találkozna így vagy úgy a koronavírussal. Én nem a betegség akut, heveny fázisának gyógyításával foglalkozom, hanem az esetlegesen kialakuló krónikus problémák kapcsán kerülnek hozzám a betegek. Fontos tudnunk, hogy kiket érint leginkább a járvány, előre fel kell térképeznünk, melyik korcsoportot, milyen egészségi állapotú lakosokat veszélyeztet legfőképp a betegség. Nagyobbrészt ők lesznek azok, akiknél a koronavírus szív- és érrendszeri bonyodalmakat is okozhat majd. A súlyosabb esetek általában kórházi kezelés után kerülnek hozzám, de érkeznek betegek a tüdőorvostól, vagy a körzeti orvostól is.
A második hullám idején mikor jelentek meg először ilyen betegek az ön rendelőjében?
Nem szeretem ezt a hullámos beosztást, ez egy pandémia, megvan a maga lefolyási görbéje. Úgy gondolom, nálunk nem is volt igazából első hullám, ugyanis tavasszal, mikorra idekerült hozzánk a betegség, már nem voltak meg a feltételek egy igazi járvány kibontakozásához, illetve rögtön komoly korlátozó intézkedéseket léptettek érvénybe. Nem szívesen hasonlítom az influenzához a koronavírust, de abban hasonlítanak, hogy egyik is, másik is, inkább a nyirkos hidegben, őszi, téli hónapokban terjed jól. Októbertől ez már így volt, meg is lett a szomorú eredménye. A vírus járja a maga útját, nekünk az a feladatunk, hogy lehetőleg ne egyszerre, ne tömegesen kapjuk el a fertőzést, azt nem bírná el az egészségügyi ellátó rendszer. Éppen ezért nagyon fontos, hogy betartsuk a védekezésre és a mozgáskorlátozásra vonatkozó előírásokat. Ez nem lehet politikai kérdés.
Kardiológusként Önt meglepte, hogy a felépült betegeknél szív- és érrendszeri panaszok jelentkeztek?
Fontos leszögezni, a vírussal semmi olyan új dolog, új probléma nem jött, amivel szakorvosként ne találkoztam volna. Itt a mennyiség az igazán aggasztó. Tudjuk, hogy egyes vírusfajták gyakran okoznak szívmegbetegedéseket, ezt például már a spanyolnátha-járvány idején is leírták. Nem COVID-specifikus, hogy támadja a szívizomzat sejtjeit, amiből aztán gyakran krónikus szívproblémák alakulnak ki. Arról van szó, hogy míg korábban a praxisomban évente egyszer-kétszer találkoztam szívizomgyulladással, most akár hetente-kéthetente is. A kórházban dolgozó kollégák is mondják, azelőtt évente találkoztak néhány súlyos lefolyású kétoldali atipikus tüdőgyulladással, az egy standard dolog volt, de az, hogy naponta öt embert hoznak be ilyen betegséggel, az rendkívüli.
Kik a leginkább veszélyeztetett páciensek?
Régóta tudjuk, a kor nagyon sokat számít, az idősek nagyobb veszélyben vannak. A statisztikák alapján már egyértelmű, hogy a férfiaknál súlyosabb lefolyású a betegség, ahogy a már eleve valamilyen kardiovaszkuláris problémával küzdők esetében is. A túlsúlyosak, cukorbetegek és egyes kutatások szerint a dohányosok is a rizikós csoportba tartoznak. A vírus tulajdonságaiból adódik, hogy főleg légúti, illetve szív- és érrendszeri panaszokat okoz. Meg kell értenünk, mi a pontos mechanizmusa ennek, mi okozza a szövődményeket, hogyan támadja a szervezetet a vírus. Ha ez megvan, akkor tudunk célirányos kezelést nyújtani. Azt már eddig is tudtuk, hogy számos vírus rendelkezik kardiotoxikus tulajdonságokkal. Kiderült az is, az új típusú koronavírus miként támadja a szívizomsejteket, hogyan lép be ezekbe - tudunk az ACE2 receptorok szerepéről. A vírus a kis, apró erek működésére is hatással lehet, előfordul, hogy trombózist okoz, de az is veszélyes, ha túlzott immunválaszt vált ki, úgynevezett citokinvihart. Ezek önmagukban nem egyedülálló, vagy különleges jelenségek, a gyakoriság és a lefolyás súlyossága lett aggasztó.
(Fotó: pexels.com)
Fiataloknál is kialakulhatnak szívpanaszok, vagy ez inkább az idősebbeket érinti csak?
Akik a járvány alatt hozzám kerültek, azok nagy része fiatal, azon egyszerű oknál fogva, hogy az idősek, kis túlzással, már eleve itt vannak nálam. Gyakran megesik, hogy teljesen egészséges fiatalokról van szó, akik a koronavírus okozta kétoldali tüdőgyulladás után lábadozva még egy hónappal a betegség után is fulladnak. Ilyenkor utána kell járni, van-e szívérintettség. Itt jövök én a képbe. A szívizomgyulladás – miokarditisz – legenyhébb lefolyása nem okoz tüneteket, legfeljebb laborvizsgálatokkal mutatható ki, ultrahangon sem látszik semmi baj. Ellenben a súlyosabb esetekben komoly, visszafordíthatatlan szívtágulat és szívelégtelenség is felléphet. Ez egy skála tulajdonképpen, amelyen bárhol elhelyezkedhet az adott páciens. A gyulladás következtében gyakori és nagyon változatos ritmuszavarok alakulhatnak ki, melyek 24-órás EKG-Holter vizsgálattal jól lekövethetőek. Elsősorban a rosszindulatú balkamrai ritmuszavarokat kell kiszűrni. A szív- és érrendszeri megbetegedések harmadik nagy csoportja a véralvadási zavarok. Egy adott helyen keletkező vérrögöket trombusoknak nevezzük, ha a rögök a vérárammal utaznak majd elakadnak, embóliáról beszélünk. Ezek érinthetik a szívüregeket, az ütőereket és a visszereket is. Végeredményben a klinikai megnyilvánulás nagyon változatos lehet, magába foglalja a szívinfarktust, szélütést, de a mélyvénás trombózisból adódó tüdőembóliát is. Az eddig ritkaságszámba ment, hogy valaki egy vírusfertőzés után azzal jött hozzám, hogy magas a vérnyomása, ilyenkor inkább az alacsony vérnyomás volt a jellemző. Ha valamit, talán ezt nevezném COVID-specifikusnak. Egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy ez átmeneti jellegű, vagy hosszabb távon is megmarad a magas vérnyomás, valószínűleg egyénenként változik majd.
Az Ön által felsorolt panaszok részei lehetnek a médiában is sokat emlegetett post-COVID szindrómának?
A szakirodalomban inkább long-COVID-nak, azaz hosszú-COVID-nak nevezik ezt. Azok a tünetek tartoznak ide, amelyek a betegség lezárulta után hónapokig is megmaradhatnak, akár hosszabb távon is igen kellemetlenek lehetnek. Érdekes, hogy míg a komolyabb lefolyás inkább a férfiakat fenyegeti, addig a long-COVID-os panaszok inkább a nőkre jellemzőek. Izomfájdalmak, fáradékonyság, ismeretlen eredetű hasi fájdalmak, furcsa bőrtünetek, mint a COVID-lábujjak, hőháztartási zavarok, izzadás. Nagyon jellemző még a magas pulzusszám is.
Meddig maradhatnak meg ezek a tünetek?
Ezt sajnos jelen pillanatban nem lehet megmondani. Az előbb felsorolt tünetek, ahhoz képest, amelyekről korábban beszéltünk, inkább csak kellemetlenek, de muszáj foglalkozni velük.
A fertőzés után mikor érdemes visszatérnünk a testmozgáshoz?
Ez a betegség lefolyásától függ, egyéni kérdés. A legfontosabb, hogy a páciens hallgasson a saját testére. Ha kellemesnek érzi a testmozgást, igényli, akkor fokozatos terheléssel érdemes visszatérni a normál kerékvágásba.
Mit gondol a vakcinákról? Az egyikkel kapcsolatban most felmerült, hogy vérrög-képződést okoz.
Nézze, nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontosak a vakcinák. Másképp nem tudjuk elérni a nyájimmunitást, legfeljebb úgy, ha hagyjuk, hogy mindenki átessen a fertőzésen. Ezzel csak az a probléma, hogy ez óriási áldozatokkal járna, nem választhatjuk ezt az utat. A vakcinákat jóváhagyja az európai és a szlovák gyógyszerfelügyeleti hatóság is, ezeket használni lehet és használni is kell. Emeljük ki, hogy a vakcinák előnyei összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint azok esetleges mellékhatásai. Minden regisztrált vakcina teljesíti a fő küldetését, ami elsősorban nem az, hogy ne kapjuk el a fertőzést, hanem az, hogy a betegségnek ne legyen súlyos, kórházi ellátást igénylő lefolyása, illetve, hogy ne legyen halálos kimenetelű. Az Ön által említett AstraZeneca vakcinát milliószámra adták be szerte a világon. Az már most is látszik, nincs különbség a vakcinát kapott és nem kapott populáció között abban, hány embernél alakul ki trombózis. Eddig minden bizonyíték arra utal, hogy teljesen biztonságos!
Doktor úr, zárásul hadd kérdezzem meg, orvosként milyen tanulságokat tartogat Önnek a járvány?
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Mindenki azt várja, mikor térhetünk vissza a „régi életünkhöz”. Számomra ez nem annyira nyilvánvaló kívánság. Ezt az egész helyzetet ugyanis a mi „régi életünk” generálta, talán nem ahhoz kellene most ragaszkodni. Az a hozzáállás, hogy a Kis-Dunához még egyszer sem mentünk ki, de már Afrikába meg a Karib-tengerhez vágyunk, többek között az teremtette meg a mostani körülményeket és következményeket. Azt hittük érinthetetlenek vagyunk, sokan azt kérdezik most is, mit csináljunk, hogy máskor ez ne forduljon elő. Sajnos ez nem így működik, vannak dolgok, amiket nem tudunk elkerülni vagy irányítani. Inkább gondolkodjunk el azon, honnan jöttünk és hová tartunk. Bizonyos dolgokat nagyon eltúloztunk, az életfelfogásunkon kellene változtatni, tudatosítani, mi is részesei vagyunk a természetnek. Egy nagy egész részei vagyunk.
(Kukkónia)
