Csallóközi történetek sorozat
Falutól a csárdáig – Kondoros
Ha a Csallóközben elhangzik a Kondorosi csárda neve, mindenki tudja, hogy az Egyházgelle melletti egykori (s most újraéledő) csárda nevét bizony a régió határain túl is jól ismerték.
Nevének magyarázatát azonban már kevesebben tudják, esetleg annyi ismert, hogy mivel a csárda a Kondoros dűlőben épült, arról kapta a nevét. De hogy miért Kondoros az egykori hely neve, az már nem ismeretes.
Pedig bizony régi a hely: már 1290-ben Gundrussy alakban találunk rá a korabeli okiratokban – akkor Paska fia Bertalan és ennek fiai Dénes, Sándor és Miklós az ottani birtokosok. A későbbi Kundurusnak 1318-ban már Benkő fia Pál, Lambert utódai, Mátyás fiai, Mihály és Pető az urai.
1319-ben már a Kondorosi családnév is felbukkan, mint Kondoroson birtokos – magának a mai Egyházgelle melletti helyszínnek az egyik bizonysága pedig, hogy Kondorosi Jakab 1320-ban birtokát épp a gellei egyháznak hagyományozta.
S hogy honnan eredeztethető a Kondoros név?
Az 1404-ben „Kondoros in districtu Challokuz” néven szereplő település a nevét lakott helyként minden bizonnyal – hasonlóan, mint másutt is – a mellette elfolyó víztől kapta: Kundur, Kondor, Kondoros ér.
1426-ban a Bittó család veszi zálogba Kondorosi Benedek özvegyétől, Annától és Lőrinc, János, Anasztázia és Dora nevű gyermekeitől a kondorosi határban a Szépasszonyfölde (Zepaszonfelde) nevű földrész mellett levő Panlefölde nevű földbirtokot.
Az aprócska település birtokosai között aztán ott leljük a Benyovszkyakat (Benyói és urbanói nemes és gróf) is: a család a 19. század első felében „Nagy-Légh, Elő-Patony helységekben és Kondoros pusztán bírt földesúri joggal”.
Később is már pusztaként bukkan elő Cséfalva határában az okiratok lapjain: Kondoros vagy Kálmánháza pusztaként hivatkoznak rá. Kevesen lakják – a 19. század végén például nyolc katolikus él ott.
Végül az elhagyatott pusztarész már csupán a dűlőnévben őrizte meg a több évszázaddal korábbi kis falucska nevét (lásd a 19. század eleji térképrészleten).
Hát néha ilyen egyszerűen jutunk el egy dunai kis értől, egy falutól a csárdáig. Esetünkben a Kondorosig.
Kép: A Duna-mappáció (1819–1833) térképszelvényén még látszik Kondoros puszta, illetve a Kondorosi ér
Nagy Attila helytörténész
