A kukkonia projekt hivatalos honlapjaEnglishSzlovák
Somorja nevezetességei

A somorjai Városháza

A reneszánsz stílusban emelt épületet több alkalommal átépítették. A második emelet Szőnyi Endre műépítész tervei alapján készült 1928–29-ben. A homlokzaton látható dombormű Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. A művészi alkotás Rigele Alajos tervei alapján készült. Az épület tetőszerkezete és a torony az 1867-es tűzvészben megsemmisült. A nyolctengelyes sarokházra jellemző a homlokzaton látható erkély, alul a rusztikus vonulat és a lunettás dongaboltozat. Az épület falai között a 17. és a 18. században gyakran tanácskoztak a Csallóköz nemesei, néhány alkalommal itt ülésezett Pozsony vármegye választmánya is. Az épület alatti pincében hírhedten nedves, egészségtelen börtön volt, Pozsony vármegye néhány elítéltje is itt töltötte le büntetését. A földszint egyik helyiségében volt a város fogdája.

1947-ig a Városháza tanácstermében őrizték az 1685 táján készült A somorjai tűzvész című festményt, amely a Bécs ellen vonuló török sereg pusztítását örökítette meg. Ez a kép a 17. század magyarországi barokk festészet egyik jelentős alkotása, műfaját tekintve városlátkép. Az értékes festményt Somorja egyik újdonsült tisztségviselője 1947-ben megrongálta. A Somorjai Önkéntes Tűzoltó Testület a képet restauráltatta, jelenleg a szervezet székházában látható, de másolata megtekinthető a városháza közelében elhelyezett információs táblán is.

 

A katolikus templom és kolostor

A római katolikus templom és kolostor épületegyüttese a mai Somorja tömbházakkal zsúfolt városképében lenyűgöző látvány, bár ez sokkal inkább érvényes volt a 18. században, amikor az épület egyértelműen uralta a városképet. Az építtetőknek ez is volt a céljuk – a késői barokk építészet pazar alkotása ugyanis részét képezte a város lakosságának a katolikus hitre való visszatérítését célzó kampánynak.

 

A kolostor és a paulánusok ténykedése Somorján

A nagy alapterületű, négyszárnyas, az utcafront felől (északi oldal) háromszintes, a kertek felőli hátsó (déli) oldalról kétszintes épületnek négyzet alakú belső, zárt központi udvara van. A kolostor északi és déli szárnya alatt pincesor húzódik. A kolostor barokk stílusú bejárati kapuja az épület északi oldalán, közvetlenül a templom mellett van. A kapu fölött a szerzetesek jelszava, a „Charitas” felirat olvasható. A felirat, melynek jelentése „Irgalom”, az épület minden emeletén megtalálható. A kolostor északi és nyugati szárnya jelenleg a város, a déli szárny és a keleti szárnyat képező templom a katolikus egyház tulajdona. A városi tulajdonban lévő két szárny nem látogatható, felújításra vár, a déli szárnyban a Paolai Szent Ferenc Karitatív Otthon kapott helyet. Az épületegyüttes értékeit a templom falánál elhelyezett információs tábla mutatja be. A paulánusok mindössze néhány évtizeden át folytathatták missziós, lelkipásztori és oktatói tevékenységüket, ugyanis II. Józsefnek a szerzetesrendeket feloszlató rendelete 1786. február 7-én őket is elérte. A város tulajdonába került részekben kezdetben katonatiszti lakásokat alakítottak ki. Később hivatalok, vendéglő, lakások, bálterem, iskola működött bennük, majd kereskedelmi célokat szolgáltak. A Fő utcára néző részt Koronának nevezik, a név az 1960-as évekig itt működött vendéglőtől ered. A kolostornak ez a két szárnya napjainkban használhatatlan állapotban várja a felújítást.

 

A templom értékes műkincsei

A paulánus szerzetesrend kolostora és temploma kiemelkedő helyet foglal el a város műemlékei között. Az épületegyüttes, különösen a rendház egyszerű külsejével ellentétes hatású a templom belső kiképzése, melyet a késő barokkra jellemző pompás díszítés egysége ural. A mennyezet freskói, valamint a főoltár és a templomhajó két oldalán elhelyezett négy mellékoltár a templomot a Csallóköz egyik legdíszesebb templomává teszi. A somorjai plébániatemplom főoltára festészeti és szobrászati díszítésének ikonográfiái jelentése egyetlen gondolatból következik: a templomot eredetileg a mennybe vitt Szűz Máriának ajánlották, aki a paulánus rend patrónusa volt. Szűz Mária a múltban is, ma is Somorja város védőszentje, képmása megjelenik a város minden jelképén – a címeren és a pecséten is.

 

A református templom

A Somorján található műemlék épületek közül a református templom épülete a legértékesebb, amely a Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma. A templom eredetileg a 13. század harmadik negyedében épült kései román stílusban. Az eredeti építményt a mai főhajó és a szentély képezte, sekrestye és oldalhajók nélkül. A templom freskói 1280-ban és 1370-ben készültek. A somorjai kálvinista templom homlokzata építőművészeti értékével és a templombelső falfestményeivel, freskóival művészettörténeti értékrend szempontjából túlmutat Somorja város határain.

 

A kakas a tornyon és a toronyóra

A kakas a tornyon a templom megvételekor, 1789 augusztusa vagy az 1826-os tűzvész után, a tetőzet és a torony javításakor kerülhetett a helyére. Erős vas­lemezekből kovácsolt népművészeti alkotás. Nyitott csőrrel, kiterjesztett szárnyakkal, a faroknál a reformátusok kedvelt bibliai, krisztusi jelképével, a hatágú csillaggal díszítve ábrázolták. A toronykúp ormából kiálló vasrúd, tengely tartja, mely körül el is fordul, mindig az uralkodó széljárás szerint. A kakas méretei: súlya 14,5 kg, magassága 75 cm, hossza 92 cm, szélessége nyitott szárnyakkal 68 cm. A toronyóra elkészíttetését 1847-ben határozta el az egyházközségi közgyűlés, amikor megtudták, hogy a városi tanács tervbe vette a torony tetejének kijavítását. Ekkor kínálkozott a legjobb alakalom az óra számlápjának felszerelésére is. Szente János nagymegyeri órásmester 1848-ban el is készítette. Óralapján a percek is jelezve vannak. Kezelőjének naponta kell felhúznia a nagy ingaóra és ütőszerkezete három nehéz kősúlyát. Mivel a súlyok kötélen lógnak, az óra száraz időben siet, nyirkos időben késik egy-két percet, így időjárásjelző is.

 

A zsinagóga és az At Home Gallery

A somorjai zsinagóga 1912-ben épült. Az új imaház építése során a zsidó hitközség nem csupán a romantikus építészet formáit használta fel, hanem a Közel-Kelet motívumait is. A zsinagóga ablakait színes üveggel díszítették. A karzattal, ahol a nők foglaltak helyet, a belső teret két szintre osztották. A zsinagóga a holokauszt ideje óta gyakorlatilag kihasználatlan volt, 1996-tól viszont az At Home Gallerynek köszönhetően modern művészeti központként szolgál.

 

A zsidó temető

Az alábbi sorok a nyolcvanas évek állapotát tükrözik, mára a temető lepusztult, a sírköveket szétlopkodták. „A temető a város peremrészén, a Csölösztőre vezető útnál található. Háromfelől kőfal, egy irányból csak palánk keríti. A temető alapterülete 80 x 50 méter, a sorok észak–déli irányúak, váltakozó férfi- és női sírokkal. A sírkövek felirata héber, német és magyar nyelvű. A kő fehér vagy vörös márvány. Az újabb síremlékek, különösen a gazdagabb családokéi, svéd gránitból valók, s tömegükkel és szokatlan magasságukkal nem hatnak jól a kisebb, szerény sírkövek között. A somorjai temető két különlegessége az a két síremlék, amely két, a somorjai osztrák–magyar hadifogolytáborban elhunyt orosz zsidó katona nyugvóhelye fölött áll. A síremlék mögött 16 kőlapos sírdomb sorakozik 16 orosz zsidó fogoly nevével. A másik síremlék fehér márvány, szintén három méter magas. Az orosz zsidó hadifoglyok emelték F. Sz. Ginzburg tiszteletére. A sírkő felső részén, zászlókat ábrázoló faragások között, valószínűleg a megboldogult arcmása állt. Alatta az évszám: 1889–1917, orosz felirattal. Ezt követi a jiddis nyelvű szöveg: A feledhetetlen tanítónak és gondolkodónak, a kiváló F. Sz. Ginzburgnak. A temetőt gondosan ápolta Rujder Móric tejfalui cipész, aki 1976-ban elhunyt.  Ma a temető nem gondozott.”

 

Foto: fotos - Szitás Zoltán

Kapcsolódó tartalmak
Kukkónia települései
Kukkónia településeileírás
Dunaszerdahely nevezetességei
Dunaszerdahely nevezetességeileírás
Komárom nevezetességei
Komárom nevezetességeileírás