Népi hagyományok

Népi hagyományok
nov 11, 2020
Mi már leginkább a lakomák és az új bor miatt tartjuk számon, november 11. azonban különleges nap volt elődeink életében. Szent Márton napja az elszámolásról, az időjóslásról és a jövőbe tekintésről is szólt. Ki is volt Szent Márton? Márton püspök a 4. században Savariában, a mai Szombathelyen született. Jóakaratáról, segítőkészségéről és csodatételeiről több legenda is mesél, a hittérítő munkája fontos is volt. Egy történet szerint ellenezte, hogy megválasszák a franciaországi Tours püspökének, ezért egy libaólban rejtőzött el, de a libák elárulták őt a gágogással. Magyarország...
Népi hagyományok
nov 01, 2020
A májusfa nemcsak a fiatalság ébredező szellemét jelképezte, hanem a tavaszi virágzás és a zsendülés ókorból ránk hagyományozódott örömünnepét is kifejezte. Ez a hagyomány Európa-szerte ismert. Az ifjúság szokása volt, a legények csoportba szerveződve állították fel a fát a lányoknak, ami nagy megtiszteltetésnek számított. Éjszaka kivágtak egy sudár fát, majd hajnalra felállították a lányok háza elé. Vannak olyan tájak, ahol minden lányos ház elé állítottak fát, de van, ahol ez csak azoknak a hölgyeknek a kiváltsága volt, akiknek udvarlója is volt. Hagyományosan színes szalagokkal, étellel-...
Népi hagyományok
nov 01, 2020
Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet: idén június 9–10-én ünnepeljük. Pünkösd ünnepéhez számos népszokás kapcsolódik. A lányok néha a legényekkel együtt járták pünkösdvasárnap a falut házról házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott lakodalmas menethez; és az is előfordult, hogy nem választottak külön kiemelkedő szereplőket. Ha a...
Népi hagyományok
nov 01, 2020
"Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz" Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.), Bonifác (május 14.) A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak. Azért, hogy a fiatal palánták és zöldségek ne károsodjanak, általában a fagyosszentek elmúltával ültették el. A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul. A májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg. Néhány nép szerint az ilyen időszakban a legjobb füstölni a gyümölcsösben. A fagyosszentek sorába...
Népi hagyományok
nov 01, 2020
A búzaszentelés a határ, a búza- és a gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban, pogány eredetű népszokás. A palócok még a jószágnak is adtak belőle. Egyes területeken a tyúkok, kacsák elé szórták. Nálunk is többféle szokás ismert vagy kapcsolható ehhez a naphoz, mint például a szentelt búzát a vetőmaghoz keverték, viharban a tűzre vetették, vagy az eresz alá dugták. A hagyományosan berendezett parasztszobákban néhol ma is megtalálható a szentképek mögé tűzött szentelt búzaszál. Április 25. Márk napja, avagy búzaszentelő nap. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a...
Népi hagyományok
jan 27, 2020
MILYEN MESTERSÉGET ŰZÖTT A PÁKÁSZ? A pákászat az 1900-as évek első harmadáig, a lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén található falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat. Pákásznak nevezték azokat a lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket. A pákász a...
Népi hagyományok
jan 27, 2020
MILYEN MESTERSÉGET ŰZÖTT A CSAPÓ? A gyapjú tisztításával, finomabb földolgozásra történő előkészítésével foglalkozó mesterember. A csapás szó eredeti jelentése: gyapjúfinomítás fonás előtt. Kifeszített húrt vagy madzagot lazára engedve belecsapták a tisztítandó gyapjúhalmazba. A nehezebb (a szemetes, durvább minőségű) alulra, a könnyebb, jó minőségű gyapjú pedig felülre került. Ezt a munkát végezte a csapó. Valószínűleg egy korábbi időszakban, így a magyar középkorban is a szűrszabók a ruházat megvarrása mellett a posztó készítésének összes munkafázisával is foglalkoztak. Ez az oka annak,...
Népi hagyományok
jan 27, 2020
MILYEN MESTERSÉGET ŰZÖTT A BÁDOGOS? A bádogos hagyományos fémműves kisipar művelője: fehér és fekete bádogból, cink-, ón-, réz-, alumínium- stb. lemezekből különféle egyszerűbb használati vagy tároló edényeket, tartályokat, lámpatesteket, lemezkályhákat, tűzhelyeket, lemezfedéseket, ereszeket, ereszcsatornákat készít. Az épületbádogos: olyan bádogalkalmatosságokat alakít ki vagy állít elő, amelyek a tetőzeteken és az egyes épületszerkezeti elemek csatlakozásánál vízmentességet biztosítanak (párkányzat, eresz, ablakkönyöklő, kéményszegély, vápa, tetőkibúvó stb.), illetve a csapadékelvezetést...
Népi hagyományok
jan 24, 2020
Háromkirályok napját, Országunk egy istápját Dicsérjük énekkel, Vigadozó versekkel. Szép jel és szép csillag, Szép napunk támadt. Január 6-án ér véget a katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör, amely advent első vasárnapján vette kezdetét. Ez a vízkereszt napja, a farsang kezdete. A Csallóközben szokás volt a háromkirályok járás. Ezt a szokást az egész magyar nyelvterületen ismerték. Az eseményt Marczell Béla így írja le: „valamikor a nagyobb legénykék hárman hosszú, fehér inget vettek magukra, fejükre papírból készített királyi koronát vagy püspöksüveget – infulát – illesztettek. Az egyik...
Népi hagyományok
jan 24, 2020
Kik voltak a szekeresgazdák? A gazdák Komárom város őslakosai közé tartoztak. Megközelítőleg 250 éve szekeresgazdáknak nevezték őket. Munkájukkal, szervezettségükkel és életmódjukkal messze földön nagy hírnévre tettek szert, és kivívták a város társadalmának tiszteletét. A komáromi gazdatársadalom volt a helyi református keresztyénség magja és erőssége. Mint tiszta, keverék nélküli, magyarfajta, nemzeti szempontból is azon elemhez tartozott, amely a tiszta, egészséges, befolyásmentes nemzeti gondolkodásnak volt a letéteményese ezen a vidéken. A kisgazda jellegű komáromi szekeresgazdák szintén...

Oldalak

Cookies
Feliratkozás Népi hagyományok csatornájára