A kukkonia projekt hivatalos honlapjaEnglishSzlovák

 

A tőkési Duna-ág (közismert nevén Tőkési-ág) a Kis-Duna jobb oldali ágvize. Felső szakasza meg-megtörik, néhol a föld alatt folytatja útját, máshol kis tavakat alkot vagy a talajt nedvesíti, s ezeken a területeken dús növényzetnek ad otthont.

 

A Tőkési-ágnak nincs forrása, a talajból tör elő Patonyrét határában, ezért vize áttetszően tiszta. Folyó formáját Csótfánál nyeri el, mélysége néhány centimétertől 5 m-ig terjed. Szlovákiában nincs is még egy ilyen tiszta vizű folyóvíz. Maga a víz és egész   környéke természetvédelmi övezet, 1993 óta a Nemzeti Természetvédelmi Terület része.

 

 

A Tőkési-ág számos védett állat- és növényfaj élőhelye. Megtalálható itt többek közt a vöröshasú unka, a vidra, bütykös hattyú, szürke gém, eurázsiai szárcsa, fehér gólya, törpe gém, darázsölyv, jégmadár – hozzávetőleg 80 madárfaj. Közülük 70 ezen a területen is fészkel. A kutatások 102 rovarfaj képviselőit fedezték fel ezen a területen, amelyek közül a bogarak osztályába tartozó, Dorytomus nevű rovar teljesen új, a rendszertanban még nem szereplő faj.

 

 

A folyóvíz partjain előforduló fafélék is nagy gazdagságot mutatnak, közülük is gyakori a fekete nyár, fehér nyár, törékeny fűz, fehér fűz, magas kőris, mézgás éger. A cserjék közül a csíkos kecskerágó, a kúszónövények közül az erdei iszalag és a borostyán jelenik meg, a vízinövények közül a vízi lófark, fehér tündérrózsa, sárga vízitök, kanadai átokhínár, gyűrűs süllőhínár, széleslevelű gyékény fordul elő leggyakrabban.

 

 

 

 

 

Barangolás a tőkési Duna-ág környékén

Kivételes élmény a tőkési Duna-ág felfedezése és megismerése, de a turistáknak tudniuk kell, hogy a víz mentén csak csendesen, óvatosan és kis csoportokban szabad haladni, nehogy megzavarják az itt élő állatokat, közülük is elsősorban a vidéken élő madarakat. Leginkább a víz felől láthatók a vidék szépségei, festői zugai, bár jelenleg szigorú szabály tiltja a vízen való közlekedést, mivel a tőkési Duna-ág számos növény és állat élőhelye – itt szerzik be táplálékukat, és itt is szaporodnak. Az egyéni vagy csoportos csónakázás durván megzavarná a helybeli élővilág nyugalmát. Napjainkban új védőprogram készül a tőkési Duna-ág élővilágának megóvására, ugyanakkor keresik a módját annak is, hogy az ágvíz bizonyos szakaszai meghatározott időszakokban csónakkal is látogathatók legyenek, elsősorban Dunatőkés, Vásárút és Nyárasd környékén.  A tőkési Duna-ág két oldalán mezei utak találhatók, a töltésen pedig gyalogút húzódik, amelyeken végighaladva alkalom nyílik csendes elmélyülésre és a környező természet csodálatára. Az úton kerékpárral is végigmehetünk, néhol a vízpartot is megközelíthetjük, és szótlanul gyönyörködhetünk a vízfolyásban és a partokon elterülő erdőkben. Egyes szakaszokon szinte őserdei sűrűséggel találkozunk, amelyet megtölt a benne élő állatok motozása, a békák és madarak hangjai.

 

Michal Deraj