A kukkonia projekt hivatalos honlapjaEnglishSzlovák
Komárom nevezetességei

Az erődrendszer

A komáromi erődrendszer az egykori Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb és legerősebb erődrendszere volt. A mai Magyarország és Szlovákia területén, a Duna két partján húzódik, részei Észak-Komáromban (Révkomáromban) a Központi erőd, a Nádor-vonal öt bástyája, a Vág-vonal két bástyája és négy várdája, Dél-Komáromban pedig a Monostori erőd, az Igmándi-erőd és a Csillag-erőd.

A 200 000 katona befogadásra alkalmas komáromi erődrendszer az UNESCO Kulturális Világörökségi Lista várományosa, jelentősége a határokon túlra terjed. A hatalmas erődrendszer ellenállt az évszázadok ostromainak, bevehetetlenségét az Újvár Madonna-bástyáján elhelyezett kőszűz és felirata hirdeti: NEC ARTE NEC MARTE – Sem csellel, sem erővel.

http://komarno.sk/content/necarte/

 

A központi erőd

A komáromi erődrendszer legrégebbi épületrendszere, melynek alkotórészei az Öregvár (16. sz.), az Újvár (17. sz.) és a laktanya, a főkapitányság, valamint a lőszerraktár (19. sz.) épülete.

Az erőd csak vezetővel látogatható, legalább 3 fős csoportokban.

Nyitva tartás:

Január 1-től június 30-ig, valamint szeptember 2-tól december 31-ig:

Kedd – péntek: 9.00, 11.00 és 14.00 órai kezdettel, vezetéssel.

Július 1-től augusztus 31-ig:

Kedd – péntek: 9.00, 11.00 és 14.00 órai kezdettel, vezetéssel.

Szombat, vasárnap: 11.00 és 13.00 órai kezdettel, vezetéssel.

A hétvégi látogatásokat, valamint a 45  főnél nagyobb létszámú csoportok érkezését kérjük 5 nappal korábban bejelenteni a  +421 35 2851 265, +421 35 2851 250, +421 910 366 659, +421 948 830 202-es telefonszámon, munkaidőben.

Állami ünnepeken és munkaszüneti napokon az erőd zárva tart.

http://komarno.sk/content/necarte/

 

A Tiszti pavilon

A 19. századi neogótikus épület emeleti helyiségei a komáromi erődben szolgáló császári és királyi hadsereg tisztjeinek és azok családjainak szállásaként szolgáltak. A földszinten tiszti kaszinó működött. Jelenleg a termeket a Selye János Egyetem, a Komáromi Városi Hivatal, gyógyszertár és néhány étterem használja. A Tiszti pavilon udvarán szabadtéri színpad épült, az udvaron látható továbbá Selye Jánosnak, a stresszelmélet kidolgozójának mellszobra, valamint egy híd, amely Komárom és Révkomárom összetartozását szimbolizálja.

 

Az egykori Komáromi Első Takarékpénztár épülete

A 19. században épült Ney Béla budapesti építész tervei alapján. Az eklektikus épület egykor a Komáromi Első Takarékpénztárnak, majd az államosítást követően a Járási Egészségügyi Intézet (az ún. poliklinika) rendelőinek adott otthont. 2011 óta Komárom város tulajdonát képezi.

 

A Klapka tér és a Városháza

A 19. századi neoreneszánsz épület a régi városháza helyén épült. Tornyának ablaka naponta 10.00, 12.00, 14.00 és 16.00 órakor kinyílik, megjelenik benne egy nyalka huszár, és trombitán eljátssza a Klapka-indulót, amelyet Egressy Béni Komáromban komponált.

 

 

 

 

 

 

 

 

A Zichy-palota (Klapka György tér 9.)

A 17. században épült és a 19. században átalakított udvarházban lépett fel először a kor legnagyobb színésznője, Déryné Széppataki Róza. Napjainkban múzeumként szolgál, falai közt a Duna Menti Múzeum helytörténeti, valamint a Lehár Ferenc- és Jókai Mór-emlékkiállítás tekinthető meg.

A Zichy-palota udvarában kialakított szoborpark szobrai: Széchenyi István (Gyurcsek Ferenc alkotása), Kossuth Lajos (Gyurcsek Ferenc alkotása), Bél Mátyás (Gáspár Péter alkotása), Esterházy János (Janzer Frigyes alkotása), Erzsébet császárné, „Sisi” (Mihály Gábor alkotása), Jan Amos Comenius (Olbram Zoubek alkotása).

A múzeum nyitva tartása:

Nyári időszak (ápr. 15. – szept. 30.): Kedd – szombat 9.00–17.00

Téli időszak (okt. 1. – ápr. 14.): Hétfő – péntek: 9.00–16.00

Tel.: +421 (0) 35 77 30 054

http://www.muzeumkn.sk/index.php?cat=16&page=article

 

Szent Anna-kápolna

A 18. századi barokk stílusú épületet a szomszédos ispotállyal együtt Miletics Borbála komáromi polgárasszony végrendelete alapján emelték. Később a kápolnát átépítették, de az eredeti főoltár a mai napig megtekinthető.

 

Az Európa-udvar

A 45 épületből álló komplexum Európa egységét és közös kulturális gyökereit jelképezi. Az épületek a kontinens nemzeteinek építészeti stílusjegyeit tükrözik, udvarán pedig a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak szobrai láthatók: Szent István és Boldog Bajor Gizella királyné (Csütörtöki András alkotása), Szent László (Mag Gyula alkotása, a Jókai utcai kapu felett látható), IV. Béla (Darázs Rozália alkotása, az angol házon kapott helyet). A vatikáni ház kapuként is szolgál. A szökőkút körül elhelyezett szobrok: III. Béla (Bartusz György alkotása), II. András (Tóth Béla alkotása), I. Nagy Lajos (Győri Lajos alkotása), I. Károly (Szilva Ilona alkotása), Luxemburgi Zsigmond (Gáspár Péter alkotása), Mária Terézia (Győri Lajos alkotása). A Zichy-palota udvara felől látható: Hunyadi Mátyás (az erdélyi ház sarkán, Szilva Emőke alkotása), Hunyadi János (Gyurcsek Ferenc alkotása), Országalma (Reicher János alkotása).

http://www.palatinus.sk/

 

A hajdani Megyeháza  

Az eredetileg 18. századi épületet 1813-ban klasszicista stílusban átalakították, melyet az architrávon található évszám és a felirat is jelöl. Jelenleg a Komáromi Városi Hivatal irodái, valamint a Munka- és Szociális Ügyi Hivatal kihelyezett részlegei működnek falai között.

 

A volt Adóhivatal épülete (Nádor utca 8.)

A 19. században romantikus stílusban épült ház eredetileg is adóhivatalként szolgált. Helyén valamikor a Ghyczy-kúria állt, abban született Ghyczy Kálmán, a város országgyűlési képviselője, pénzügyminiszter. Ma az épület földszintjén a Szinnyei József Könyvtár egyik részlege működik, az emeleten pedig a Duna Menti Múzeum képtárának legszebb képei, valamint a 19. századi magyar festészet jelentős képviselőjének, Feszty Árpádnak alkotásai láthatók.

A múzeum nyitva tartása:

Nyári időszak (ápr. 15. – szept. 30.): Kedd – szombat 9.00–17.00

Téli időszak (okt. 1. – ápr. 14.): Hétfő – péntek: 9.00–16.00

Tel.: +421 (0) 35 77 11 496

http://www.muzeumkn.sk/index.php?cat=17&page=article

 

A Duna Menti Múzeum főépülete (Nádor utca 13.)

A 20. században épült, romantikus jegyeket viselő Kultúrpalota dísztermét Feszty Árpád Bánhidai csata című festménye ékesíti. A múzeum állandó kiállításai a következők:

Komárom és vidékének történelmi fejlődése az őskortól 1849-ig, valamint a régió néprajzi jellegzetességei, Harmos Károly komáromi festőművész állandó tárlata.

A múzeum nyitva tartása:

Nyári időszak (ápr. 15. – szept. 30.): Kedd – szombat 9.00–17.00

Téli időszak (okt. 1. – ápr. 14.): Hétfő – péntek: 9.00–16.00

Tel.: +421 (0) 35 77 31 476 (tel./fax)

http://www.muzeumkn.sk/index.php?cat=15&page=article

 

A bencés rendház és kollégium

A 17. században a jezsuiták által emelt barokk épületegyüttest a 19. században a bencés rend átépíttette, és rendházként, valamint gimnáziumként működtette.  A napóleoni háborúk ideje alatt katonai kórház, majd az államosítást követően diákotthonként működött. A Pannonhalmi Főapátság tulajdonaként a mai napig a bencés rend monostora. 

 

Szent József-kápolna és ispotály

A kápolnát és a mellette fekvő ispotályt a 18. században báró Zichy Ádám végrendeletének köszönhetően emelték. A szegényház később nyomda, majd könyvkereskedés lett. Az egyhajós Szent József-kápolna volt a város első polgári kápolnája.

 

A hajdani Komárom-vidéki Takarékpénztár

A város legszebb szecessziós épületét a 20. században emelték. Kiemelkedő ékessége a komáromi Török András által készített kovácsoltvas kapu.

 

A Selye János Gimnázium épülete, a hajdani bencés főgimnázium

A 20. században emelt iskolaépületben számos kimagasló tehetségű tanár és diák tevékenykedett. A pedagógusok sorába tartozik többek közt Baróti Szabó Dávid költő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Vaszary Kolos és Szénássy Zoltán helytörténész. Az itt tanuló diákok közül kiemelkedik a stresszelmélet kidolgozója, Selye János, továbbá Feszty Árpád festőművész és az újabb korban Kaszás Attila színész.

http://selye.gartproject.com/hu

 

Az egykori Grand Kávéház épülete

A 19. században a szecesszió jegyében épült kávéház a helybeli katonatisztek, jómódú polgárok és földbirtokosok találkozó- és pihenőhelye volt. Később ebben az épületben működött az Aranyhordó vendéglő és kávéház. Jelenleg a legtöbb helyiséget a Selye János Egyetem használja.

 

A Marianum épülete

A bencés atyák segítségével közadakozásból épült a 20. században. Jelenleg Szlovákia egyetlen magyar tanítási nyelvű katolikus gimnáziumának, a Marianum Egyházi Iskolaközpontnak ad helyet.

http://www.zsgmarianum.edu.sk/

 

A Határőr utcai alapiskola

A helyén valamikor a királyi járásbíróság épülete állt. Az elemi leányiskola és a fiúiskola a 20. században épült, majd 1945-ben az épületeket összeépítették. A komplexumot jelenleg az alapiskola használja.

http://www.zspohranicna.sk/o-nas/historia/

 

A Ľ. J. Šulek Gimnázium, a hajdani polgári fiúiskola

A 20. században épített iskolában jelenleg a szlovák tannyelvű gimnázium működik, amely Ľudovít Jaroslav Šulekról, a neves forradalmárról kapta a nevét.

http://www.gljs.sk/wp3/

 

A volt Törvényszéki palota

A 19. századi neoreneszánsz palota építésének évét az előcsarnok márvány emléktáblája is őrzi. Mindmáig a Komáromi Járásbíróság és a Komáromi Járási Ügyészség székháza.

 

A hajdani református kollégium épülete

Ebben a klasszicista stílusjegyeket viselő 18. századi tanintézményben kezdte meg tanulmányait Jókai Mór is. Az iskola messze földön híres volt nagy tudású tanárairól. Az épület előtti kiskertben ismerkedett meg Csokonai Vitéz Mihály örök szerelmével, Vajda Juliannával. Az udvaron 2010-ben a Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére emlékoszlopot állítottak a Trianonban aláírt békeszerződés megidézésére. Az emlékművet Smidt Róbert készítette. Az épületben jelenleg a református lelkészi hivatal működik.

 

Az aradi vértanúk emlékműve

Az Anglia Parkban kapott helyet Nagy János szobrászművész 2005-ben készült alkotása, amely a komáromi vár kapitányainak, Török Ignácnak és Lenkey Jánosnak állít emléket, akik az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban hősies küzdelmet vívtak hazájuk felszabadításáért. Török Ignác az „aradi tizenhárom” közé tartozott, Lenkey János ellen elmebetegsége miatt megszüntették az eljárást. Az aradi vár börtönében halt meg.

 

Az Erzsébet híd

Az Erzsébet királyné nevét viselő hidat, amely Magyarország legelső nagyhídjai közé sorolható, a 19. század leghíresebb hídtervezője, Feketeházy János tervei alapján építették. 

 

Az Erzsébet-sziget

I. Ferenc József ifjú felesége, Erzsébet királyné ezen a helyen lépett először magyar földre 1857-ben. Emlékére nevezték el Erzsébet-szigetnek a ma már félszigetként működő területet. Itt található a Jókai-filagória is, amelyet születésnapján Beöthy Zsolt állíttatott a villájuk sarkán, hogy hirdesse kebelbarátja, Jókai Mór szellemi nagyságát. Ez a hely volt a neves író baráti körének találkozóhelye, ahol olyan nagyságok is felvonultak, mint Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán vagy Molnár Ferenc.

 

A Víztorony

A 28 m magas, ma is működő víztorony a 20. században épült romantikus stílusban – a mai napig összekötő pontként szolgál a város ivóvízhálózati rendszerében.

 

A zsidó Kistemplom és Menház

A 19. században épült Menház mindmáig a komáromi zsidó hitközség vallási és kulturális központja.

http://kehreg.com/

 

A Szent András-templom

A város legrégebbi, 18. században épült temploma számos tűzvészt és természeti csapást megélt. A jezsuita rend által emelt templomot többször átépítették. A kitűnő akusztikával rendelkező templom és a régió egyik legkiválóbb hangzású impozáns orgonája hangversenyek rendezésére is alkalmat ad. Az orgonát Carl Friedrich Ferdinand Buckow porosz királyi és osztrák császári és királyi orgonaépítő készítette.

 

A református templom

A klasszicista jegyeket hordozó templomot a 18. században emelték. A 19. századból származó kőtorony a város legmagasabb pontja, és mint ilyet a honvédség megfigyelési pontként használt az 1849-es ostrom alatt. A templomban található orgonát a bécsi Bohák János orgonaépítő készítette. Az épület hátsó részében állították fel a lerombolt érsekújvári erőd Komáromi kapujának keretét, udvarán pedig a 18. és 19. századból származó értékes sírkövek tekinthetők meg.

 

Az evangélikus templom

A 18. században épült klasszicista és barokk stílusú templom udvarán egy falba beépített, feltehetően Brigetióból származó római kori szarkofág látható, továbbá a 17. században elhunyt Colomba Alexander várparancsnok sírtáblája és az elhunyt Bende Sámuel családi síremléke.

 

Szent Rozália-templom

A templom a 19. században épült klasszicista stílusban, kertjében egy 14 állomásból álló kálvária tekinthető meg.

 

Az egykori katonatemplom

A mai templom helyén valaha egy domonkos templom és kolostor állt, ennek alapjaira emelte a 17. században a helybeli református gyülekezet ezt a klasszicista-késő barokk épületet. Később a katonaság egy ideig élelmiszerraktárként használta, majd helyőrségi templom lett belőle. Jelenleg a kortárs művészetet bemutató Limes Galéria működik a falai közt.

http://galerialimes.namedia.sk/

 

A Legszentebb Istenanya ortodox temploma és az Ikonosztáz

A 18. században emelt késő barokk templomban egy rendkívül értékes ikonosztáz tekinthető meg, melyet a helybeli szerb ortodox közösség a majkpusztai kamalduli kolostortól vásárolt. A szentélyben található gyönyörű stallumot a bécsi Franz Xaver Seegen készítette. A templom udvarán látható báró Davidovics Pál táborszernagy, várparancsnok és Domonkos János táblabíró síremléke. Ez utóbbiról mintázta Jókai Mór Az arany ember című regényének főhősét.

 

A Kőszűz

Az Újvár középső bástyájának sarkán elhelyezett szobor a komáromi vár mindenkori bevehetetlenségét jelképezi. Ezt tanúsítja a szobor alatt olvasható latin nyelvű felirat is: NEC ARTE NEC MARTE (Sem csellel, sem erővel).

 

A Pozsonyi-kapu

A 19. században épült Pietro Nobile tervei alapján a Nádor-vonal I. bástyájának egységeként. Az építés dátuma a mai napig jól látható a keleti homlokzaton. A mára elbontott bástya feladata a Duna és a Vág által határolt terület védelme volt, a kapu pedig Pozsony irányából biztosította a bejutást a városba.

http://komarno.sk/content/necarte/

 

A VI. bástya és római kori kőtár (Körút) 

Ez a bástya a komáromi erődrendszer legnagyobb bástyája. A Vág-vonal részeként épült a 19. században, feladata a körút védelme volt. Felújítása után a déli rondellában helyezték el a környéken végzett ásatások során fellelt római kori kőemlékeket.

A múzeum nyitva tartása:

Nyári időszak (ápr. 15. – szept. 30.): Kedd – szombat 9.00–17.00

Téli időszak (okt. 1. – ápr. 14.): Hétfő – péntek: 9.00–16.00

Tel.: 00421 (0) 35 77 10 066

Előzetes bejelentkezés alapján: 00421 (0) 35 77 31 476.

http://komarno.sk/content/necarte/

 

V. bástya, a T-galéria

A Nádor-vonal bástyájaként emelték a 19. században. Jelenleg a modern képzőművészeti alkotásokat bemutató T-galéria található a falai közt.

http://komarno.sk/content/necarte/

http://www.galeria-t.wbl.sk/Galeria-T.html

 

Kapcsolódó tartalmak
Kukkónia települései
Kukkónia településeileírás
Somorja nevezetességei
Somorja nevezetességeileírás
Dunaszerdahely nevezetességei
Dunaszerdahely nevezetességeileírás