A kukkonia projekt hivatalos honlapjaEnglishSzlovák
Hogyan készült a Kukkónia mese

Tündér Ilona életre kel

Hogyan születik egy rajzfilm? Ezt kérdeztük egy csodásan tehetséges erdélyi testvérpártól, akik nemrégiben elkészítették a Kukkónia meséjét. A mese nem más, mint egy animációs reklám, a Kukkonia termékeket népszerűsíti.

Kosza Róbert a filmezéssel és az utómunkálatokkal foglalkozik, Kosza Arnold pedig a 2D-s és 3D-s animációval. Az ő nevükhöz fűződnek a Csíki sör animációs reklámjai is, melyekből megtudhatjuk: „A medve nem játék!” Arnold készítette a Székelyföldi legendárium animációs sorozat első részét, de a legjobban az Albét s Gergé animációs sorozatot szereti. A legnagyobb kunszt egy rajzos mesében: életre kelteni az animációs karaktereket!

– Minden a rajzolással kezdődött – kezdi Arnold. – Kiskoromtól imádtam rajzolni, és mindig érdekelt, hogyan készülnek a rajzfilmek. Persze, tizenöt évvel ezelőtt itt, a faluban szinte senkinek nem volt internetje, csak a számítógépes szakkörön találkoztunk vele. Így onnan töltöttem le az ingyenes próbaverziókat. Először a 2D-s rajzokat kezdtem mozgatni, majd később elindultam a 3D-s grafika irányába. A napi gyakorlás segített a legtöbbet. Hosszú volt az út, de csöppet sem sajnálom. Hobbiként indult, de mára főállás lett belőle.

Mivel Arnold egyedül dolgozik, nem tudja felvenni a versenyt a filmes stúdiókkal. A nagy stúdiókban nem ritka eset, hogy egy nagy csapat dolgozik egy-egy karakteren, s minden munkafázist más csinál. – Itt mi vagyunk a rajzolók, a vágók, az animátorok, a rendezők! – mondja.

Az animálásban vannak bevett fogások és trendek, ám ezeket Arnold nem mindig követi. – Szeretném megőrizni a saját képi világunkat, nem akarom, hogy amerikanizálódjanak a karakterek és az animáció. A megjelenítés függ a megrendelőtől is, de a megrendelésekből is sokat tanultam. A Kukkonia animációs reklám négy hónap alatt készült el, szinte spártai fegyelemben dolgoztunk! Mielőtt nekiálltunk volna, a bátyámmal látogatást tettünk a Csallóközben. Mi itt, Csíkban hegyek között élünk, itt még a levegő illata is más, mint az érett gabonától aranyló, sík Csallóközben. A terepszemle mindig fontos, csak így tudom lerajzolni a tájat. A mesében feltűnik a jókai vízimalom, a Kis-Duna. A valós elemeket fantáziával vegyítettük.

Veszek egy 3D-s dobozt A forgatókönyvet közösen írták a megbízóval, a Kukkonia csapatával. Arnold első lépésben megkapta a Tündér Ilonáról készült rajzot, illetve a termékfotókat. A legelején vázlatokat készített: felvázolta a tájat, majd a vázlatok alapján megalkotta a 3D-s teret. A főszereplővel folytatta, hiszen Ilona a mese központi alakja. – A karaktereket 3D-s térben alkotjuk meg. Egy 3D-s kockából építem fel a karakter hálórendszerét, és ebből nyújtom ki a szájat, a szemet, a fejet, addig, míg el nem készül az egész test. Mindezt poligon szerkesztésnek nevezik. Hosszadalmas munka megalkotni egy karaktert, főként, ha kötött formával dolgozunk, mint a már megrajzolt Tündér Ilonával. Ám Ilona csak egy szembekép volt, egy szögből látjuk, s nekem minden irányból meg kellett formálnom, hogy „életre keljen”.

Miután Arnold elkészült a modellezéssel, felépítette a hálórendszert. Ilona egyelőre csak egy szürke modell, két keze széttárva, de még nem mozog, és színe sincs... – Először kifestem, anyagot adok neki, hogy az arcára puha árnyék vetüljön. Az arca selymes, de fontos, hogy a szeme élénk legyen és csillogjon. A hajjal is sok munka van, főként, hogy Ilonának hosszú a haja. A nagy stúdiókban, mint az amerikai Pixarban, tíztagú csapat dolgozik azon, hogy a karakter hajmozgása valósághű legyen. Miután Ilona formában és színben is jól fog kinézni, csontvázrendszert fejlesztek. Némi izomzatot is rácsempészek, bár a karakter nem mozog sokat. A csontvázrendszert irányíthatósággal kell ellátnom, mert mikor a térben forgatjuk, a csontrendszert kell megragadni, és elmozdítani valamilyen irányba. Az összehangolt mozgás érdekében minden egyes csontjával el kellett játszani. A mosolynak is rengeteg fokozata van: figyelni kell a mimikára, a szemre, a homlok ráncaira. És nincs megállás! Amint elkészül az egyik karakter, foghatok neki a másiknak – mondja nevetve. A Kukkonia animációban összesen kilenc karakter található, tehát Arnold fantáziája szabadon szárnyalhatott! Ő találta ki ugyanis, hogy a többi szereplő hogyan nézzen ki.

– A gyerekeknél górcső alá vettem az átlagos gyerekarcot – mutat egy másik rajzot. – Nem tértem el a sémától, a rajzfilmben a nagy, csillogó szempár mindig kedvességet, jóságot fejez ki. A ruházat azonban már jelentett némi fejtörést. Sokat gondolkodtam azon, hogyan öltöztessem fel az embereket. Modern ruhához vagy régi stílusúhoz nyúljak? A boszorkány szerepeltetése pedig azért volt tuti választás, mert ezáltal nagyobb a kontraszt: Tündér Ilona képviseletében a jóság még inkább érvényesülni tud. A boszorkány egy görbe orrú, vén banya, akinek nagy kalapja és seprűje van – magyarázza.

Közben azt is elárulja, hogy minden animátor másként dolgozik, mindegyik másképp animál, vagyis mozgat. Fontos, hogy minden karakter kapjon némi mozgást, nem állhat mereven, vagyis meg kell elevenednie. Ez történt a két malaccal is az udvaron. Miután minden szereplő formát öltött, következhetett a környezet kiépítése. A vidéki konyha rusztikus berendezése – részletgazdagsága okán – szintén kihívás volt Arnold számára.

– Miután a háttér is elkészült, megalkottam a jeleneteket. Jelenetnek számít például az, mikor a képkockák a környezetet mutatják, és Tündér Ilona leszáll a ház mellé. Munka közben a nyers változatot látom, azaz nincsenek színek, minden szürke. Ügyelni kell, hogy a háttér sötétebb legyen, a karakter pedig világosabb, hogy kitűnjön. Csak miután elindítom a jelenetet, látom igazán, mit alkottam – mondja Arnold mosolyogva. Egy másodpercnyi anyag 25 képkockából áll. Az 1 perc 4 másodpercnyi Kukkonia mesefilm összesen 1600 képkockát igényelt! Érvényes, hogy az esetleges hibákat a jelenetek visszanézésével lehet kiszűrni. Ha valami hibás, akkor azt újra kell alkotni, ami időveszteséget jelent. A végén rákerül a zene és a narráció, szóval: megszületik a mű!

Tündér Ilona és a Kukkónia minden csodájával és varázsával életre kel...

– A boszorkány alakján agyaltunk a legtöbbet – mondja Molnár Anna, a Kukkonia marketingmenedzsere. – Szükség volt rá, mert kidomborítja a mesék örök igazságát, miszerint a jó legyőzi a rosszat. Ő az, aki örvendezik, mikor szegényes reggeli kerül a mesebeli család asztalára, és mérgelődik, mikor dúskálnak a sok földi jóban, a sok Kukkonia finomságban. A csattanó, hogy a végén ő is elcsábul, és ellop egy szál kolbászt. A rajzfilmben a főszereplő maga a vidék, a Csallóköz – és Tündér Ilona, aki terülj, terülj, asztalkámat varázsol a család elé. Kerül rá hús, kolbász, finom Kukkonia kakaó, almalé: igazi hazai ízek. A Csallóköz hajdanán arról volt híres, hogy tündérek lakták, akiknek „fény és gyönyörűség volt a lakaikban”. A sziget közepén egy nagy fűzfa alatt állt egy asztal, arról mindenki ehetett, ihatott, amennyit akart. Ezt a szimbolikát szerettük volna megidézni a rajzfilmmel.

Ando Krisztina